Inkubátor Program - Íme a 10 döntős filmterv

2022.05.24.

A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjába tavaly 54 pályázat érkezett, melyek közül egy szakmai előzsűri választotta ki a 10 legjobb, továbbjutó filmtervet. Ezek közül választja ki a zsűri és a közönség az 5 nyertes filmtervet május 27-én, az Inkubátor Pitch Fórumon.

Az Inkubátor Program Pitch Fórumán bemutatkozó tíz filmterv:

Berényi Andor: Könnyű Álom
Dávid Attila: Távolság
Ducki Witek: Félsivatag (dokumentumfilm)
Gyimesi Anna: A medvenő
Hernádi Ambrus: A gondozó (dokumentumfilm)
Ipacs Gergely: Esznek-e a halottak epertortát?
Nagy Borbála: A világ eredete
Rudolf Olivér: Anyám, a szörny
Szabó Márton István: Délutáni sáv
Sztercey Szabolcs: A múzeum

A Pitch Fórumon a 10 döntős filmterv közül négyet a zsűri és egyet a meghívott szakmai közönség (rendezők, producerek, kritikusok, filmes szakemberek) választ majd ki. A nyertes filmtervek gyártására pályázati úton a játékfilmeknél 100 millió, a dokumentumfilmeknél 30 millió forintig nyújt támogatást az Inkubátor Program.

Gyimesi Anna
A medvenő

A fiatalon bántalmazott Mara összekeveri a remeteséget a biztonsággal, a rajongást a szeretettel, de egy dokumentumfilmes stáb segítségével talán újra megtanul bízni.

Rendezői koncepció:

Mara beilleszkedési képtelenségében így vagy úgy mindannyian magunkra ismerhetünk, hiszen mindannyian éltük már át a kirekesztettség kínzó érzését. Fontos számomra,hogy a leendő néző számára azonosulható problémát helyezzek a középpontba, mely egyszerre kelti fel az empátia érzését és mutatja meg, hogy ott pislákolhat a remény, a segítség lángja valahol, valaki által, akkor is, ha az még messzi és elmosódott.
-}
Gyimesi Anna: A medvenő
Ducki Witek
Félsivatag

Egy alföldi család harcol a klímaváltozás okozta természeti változások ellen, és próbálják megmenteni több évtizedes gyümölcsös gazdaságukat. Ez a küzdelem azonban konfliktusokat is szül közöttük, és már nem csak a megélhetésükért harcolnak, hanem a család egységéért is.

Rendezői motiváció:

Az én generációm még emlékszik arra a gondtalan időszakra, amikor a globális felmelegedés témája még nem volt része a mindennapoknak. Ez az idő azonban lezárult, szembe kell néznünk a drasztikus valósággal.
Számomra ezért kulcsfontosságú, hogy olyan filmet készíthessek, ami motiválni képes az embereket arra, hogy tudatosabban éljenek. Hiszek abban, hogy a Félsivatag c. film bemutatásán keresztül az emberek attitűdjén változtatni lehet.
Magyarországon, és külföldön egyaránt.
-}
Ducki Witek: Félsivatag
Ipacs Gergely
Esznek-e a halottak epertortát?

A tizenkét éves Emma egyedül, képzelt szellem barátai körében nő fel a temetőben, sírásó apja egyszem lányaként. Mikor az egyik friss sírnál megjelenik a tizenhárom éves Péter, aki nemrég vesztette el ikertestvérét, Emma kénytelen szembenézni egy hús-vér barát és a felnövés lehetőségével.

Rendezői motiváció:

Egy olyan történetet kerestem, mely mesei közegbe ágyazva reflektál napjaink traumáira. Az Esznek-e a halottak epertortát? legfőképp a gyász és a felnövés témakörét járja körül sok humorral, együttérzéssel. Mivel főhőseink kiskamaszok, egy sajátos szemszögön keresztül tárgyaljuk ezeket a fogalmakat. Fontosnak tartom, hogy a szerethető karakterek segítségével egy olyan filmet hozhassunk létre, mely segítheti a gyászfeldolgozást a fiatalabb és az idősebb nézők számára egyaránt.
-}
Ipacs Gergely: Esznek-e a halottak epertortát?
Nagy Borbála
A világ eredete

"A világ eredete" három nőről szól három európai városban, akik különbözőképp próbálnak választ adni az anyaság kérdésére: egy abortusz, egy mesterséges megtermékenyítés és egy örökbefogadás történetét meséli el a film.

Rendezői motiváció:

Évek óta kutatom ezt a témát. Nyilván az életkoromból is fakad, hogy újra meg újra előkerül a gyerekvállalás kérdése, amikor barátokkal beszélgetünk arról, hogy hogyan szeretnénk élni. "A világ eredete" című filmben összegezni szeretném ezt a sok beszélgetést, illetve azokat a dilemmákat, amik a felszínre jöttek. Nagyon izgalmas és ambivalens terület ez, hiszen életünk egyik legfontosabb kérdéséről van szó.

-}
Nagy Borbála: A világ eredete

Rudolf Olivér
Anyám, a szörny

Éva egy negyven körüli anya, aki csalódott az életében, és belefáradt abba, hogyjelentéktelennek érzi magát. Egy szörnymaszk mögé rejtőzve találja meg önmagát.Fellázad az életét megkesírítő kompromiszumok és a világ ellen.

Rendezői motiváció:

Éva hosszú évek óta minden konliktusát és fájdalmát elfojtja. Ebbe valaki vagyvégérvényesen tönkremegy, vagy a felgyülemlett indulat és düh vulkánszerűen tör felbelőle.Éva végül különös módját választja a lázadásnak. Amikor egy eldugott dobozbanmegtalálja és felveszi ezt a szörnymaszkot, úgy érzi, hogy soha többé nem képesmegválni tőle. Méginkább elrejtőzik és mégis ezáltal szabadul fel. Ez a kettősségfoglalkoztat, és az, hogy ha ez az ámokfutás megkezdődik, mi lesz a hátrahagyottvilággal. Milyen következményei lesznek Éva szörnymaszkos lázadásának a kamaszlányasorsára, aki egyedül maradt? Anya és lánya végtelenül magányosak és kétségbeesettenküzdenek ez ellen. Ez a küzdelem érdekel, és az, hogy egyáltalán visszatalálhatnak-eegymáshoz.

-}
Rudolf Olivér: Anyám, a szörny

Hernádi Ambrus
A gondozó

A film az 54 éves Zsuzsáról és családjáról szól, aki a deviza hitelek törlesztése és a házuk évek óta húzódó felújítása miatt Németországba jár gondozni egy 93 éves német hölgyet. Zsuzsa folyamatosan szembesül a német idilli nyugdíjas léttel, miközben az otthon hagyott betegeskedő anyja és a labilis férje miatt kérdésessé válik a kijutás és ezzel együtt a megélhetésük is.

Rendezői motiváció:

A gondozó terve már évek óta megvolt a fejemben, mivel édesapám betegsége miatti nyugdíjazása nagyon meghatározó élmény volt számomra. Mellette közelről tapasztaltam meg, hogy milyen fájdalmas tud lenni a mellőzöttség, illetve mekkora felelősség a gyereknek a szülő gondozása és a méltóságának megtartása.
Jobban elmerülve a külföldi idősápolás témájában nagyon kíváncsivá tett az a kölcsönös kiszolgáltatottság, ami a nyugati rohamosan öregedő társadalmat és a munkát kereső Kelet-Közép Európaiakat összeköti és egymás mellé rendel akár sok száz kilométerre élő teljesen idegen embereket.
-}
Hernádi Ambrus: A gondozó

Berényi Andor
Könnyű Álom

Zsolt egy nincstelen stróman, aki egyedül próbál gondoskodni beteg édesanyjáról. Az őt alkalmazó cégháló elhiteti vele, hogy segítenek rajta, amiért cserébe egyre mélyebbre kell süllyednie a bűn világában.

Rendezői motiváció:

Egy dühös filmet akartunk csinálni, és ordítani a társadalmunkról. Ezért lett a Könnyű Álom a felszínen egy bűnfilm. Viszont ahogy egyre mélyebbre ástunk, a fókusz megváltozott. Az érzelmeink és a személyesség felülkerekedtek. Így lett a filmünk anya és fia története, akik hiába kívánják egymást a pokolba rengetegszer, képtelenek elszakadni egymástól.

-}
Berényi Andor: Könnyű Álom

Szabó Márton István
Délutáni sáv


Amikor Gábort, a magányos nyugdíjas ápolót és Vivient, a nagyszájú úszómestert összesodorja az élet, meg kell tanulniuk olyan családként kötődni egymáshoz, amilyenjük sohasem volt.

Rendezői motiváció:

A Délutáni sávban az uszoda szeretete és az abszurd iránti elkötelezett rajongásom ér össze. A Dumaszínház művészeti vezetőjeként alapélményem, hogy minden nehézséget könnyebb humorral elmesélni. Rainer-Micsinyei Nóra és Dióssi Gábor tragikomikus színészek tehetségéhez kerestem egy olyan történetet, amiben a magány legyőzéséről és a generációk közötti kapcsolatok szív-melegségéről tudok hitelesen mesélni, a hazánkra oly jellemző uszodavilág vizuális költészetén keresztül.

-}
Szabó Márton István: Délutáni sáv

Sztercey Szabolcs
A múzeum

Valóság és identitás kérdőjeleződik meg egy furcsa kiállításon, ahol állandóan zajló performanszok formájában emberi életek vannak kiállítva.

Rendezői motiváció:

A film ötlete egy lakásszínház megtekintése során született, egész egyszerűen abból a gondolatból, hogy mi lenne, ha ez nem "csak" egy színház lenne, hanem valaki tényleges életét szemlélném ilyen testközelből. Aztán azon gondolkodtam, hogy meg tudnám-e egyáltalán különböztetni, hogy most színházat látok-e vagy valóságot, hisz bármire könnyen ráfogható, hogy ez igazi, és bármire könnyen ráfogható, hogy ez nem igazi. Ebből a nagyon furcsa, szinte kibogozhatatlan kérdésből nőtt ki az életkiállítás ötlete. Nagyon érdekel a helyzetek abszurditása, de még jobban érdekel, hogy egy ilyen világban, ahol a valóság és a reprezentáció határai teljesen elmosódtak, mennyire nehéz felfejteni az egyén valóságát, az identitás valóságát. Lehetnék-e teljesen más valaki, ha megkapnám a megfelelő kereteket hozzá? El tudnám-e elég ideig játszani, hogy igazivá váljon? És megoldana-e ez bármit is? Ezeknek a nehéz és valahol ellentmondásos kérdéseknek az allegóriája a múzeum.

-}
Sztercey Szabolcs: A múzeum

Dávid Attila
Távolság

A film egy darabjaira hulló házasság története, ahol a tét már nem csak a kapcsolat megmentése, hanem az egyik fél életben tartása.

Rendezői motiváció:

Egy házasság nehézségeit szeretném bemutatni, ahol egy mélyen fekvő trauma láthatatlanul meghatározza a szereplők mindennapjait. Érdekelnek a feldolgozás hiányából fakadó utólagos szövődmények, amik lassan ellehetetlenítenek egy kapcsolatot. Arra is keresem a választ, hogy ilyen bomlasztó körülmények között két ember meddig képes kitartani egymás mellett.

-}
Dávid Attila: Távolság