A légy

Az Oscar-díjas kisfilmben egy csapdahelyzetbe került rovar utolsó perceit kell a nézőnek átélnie.

színes magyar animációs film, 1980, rendező: Rófusz Ferenc

3 perc, felújítás: 4K restaurált

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

   

Miről szól? 

A film egy házba berepülő, csapdahelyzetbe került légy utolsó perceit dokumentálja.

Miért különleges?

A szubjektív kamera miatt a néző kénytelen a vesztébe rohanó légy szemszögével azonosulni, tragikus sorsát magára vállalni. A film elején reménysugárként bevillanó ablaküveg egy csillogóbb élet délibábjaként vonzza magához az állatot, ám a házban az addig szabad rovar egy pillanat alatt kiszolgáltatottá válik. A főszereplő eleve esélytelen küzdelmének legfőbb tragikuma nem is a biztos halál, hanem az, hogy az őt üldöző illető végig személytelen és ismeretlen marad.

Hogyan készült?

A légy közel négyezer darab, zsírkrétával készült rajzból áll össze, amelyek egy halszem optikával rögzített fotósorozaton alapulnak. A film különlegessége, hogy karakterek nélküli háttérrajzokat látunk mozgásban, amelyben minden képelem egyazon rajzolt rétegre került. Ez az ún. háttéranimációs technika radikálisan eltér a rajzfilmekben hagyományosan alkalmazott eljárástól, amely során a mozgó figurák a statikus, festett vagy rajzolt háttér elé külön képrétegre, egy átlátszó cell-lapra kerülnek. A légy sajátos technikája egy folytonosan lüktető látványvilágot eredményezett. A légy 1980-ban megkapta a legjobb rövidfilmnek járó Oscar-díjat. 

Ez az első magyar film, amely Oscar-díjat nyert.

Esélytelen küzdelmének legfőbb tragikuma nem a biztos halál

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Rófusz háromperces kisfilmje az emberi lét küzdelmét lecsupaszítva, pár percbe sűrítve ábrázoló animációkkal mutat rokonságot (Jankovics Marcell: Sisyphus, Küzdők, Cakó Ferenc: Ad astra, 1982). A légy Rófusz soron következő két filmjével, a Holtponttal (1982) és a Gravitációval (1984) trilógiát alkot. Előbbiben egy, A légyhez hasonló, szintén egyes szám első személyű kivégzést látunk: egy halálraítélt utolsó perceit kell átélnünk – magunkra vállalnunk – a sortűz előtt. Az emberi szabadság kérdését körüljáró trilógia harmadik darabjában, a Gravitációban egy ambiciózus alma megpróbál szabadulni az őt „megkötöző” fáról, és a többi aszott alma társaságából, ám a viszonylagos szabadság, a szabadesés jelentette röpke eufória után a földre zuhan és összezúzódik.

Egy emlékezetes jelenet

Az eredeti elképzelés szerint a film másként ért volna véget: a légy belerepült volna az őt üldöző férfi szemébe, így leterítve üldözőjét. Ezt a változatot csak a film képes forgatókönyve tartalmazza, a Művészei Tanács a filmben is látható befejezést fogadta el, amely szerint a légy alulmarad az üldözésben. E megváltozott befejezésével A légy az illuzórikus szabadság és a vele szembeállított végletes kiszolgáltatottság megjelenítése, a szovjet hatalmi zóna béklyójában nyögő kelet-közép-európai létélmény allegóriája. 

Ezt is nézd meg!

A díjátadó tipikus közép-európai csavarja volt, hogy mivel a magyar szakmai illetékesek esélytelennek tartották a filmet, Rófusz nem kapott vízumot, így nem is utazhatott ki Los Angelesbe. Csak a Szabad Európa adásából tudta meg, hogy Oscart nyert. Helyette Dósai István, a Hungarofilm akkori vezérigazgatója vette át a díjat, anélkül, hogy bemutatkozott volna a színpadon – akarva-akaratlanul azt a látszatot keltve, hogy ő a film rendezője. Mivel a szervezők azt hitték, hogy csaló, másnap az amerikai rendőrség visszavette tőle a díjat. A rendező csak pár hónappal később kapott vízumot, és vehette át az őt megillető kitüntetést.

Olvass tovább!

Hollós Adrienne – Hollós Olivér: Beszélgetés Rofusz Ferenccel, az első Oscar-díjas magyar film alkotójával. Filmkultúra, 2002
Dizseri Eszter: A légy röpte. Beszélgetés Rofusz Ferenccel. Filmvilág, 2001/10.
Ozsda Erika: Kalandos itthon élni, Beszélgetés Rofusz Ferenccel. Filmkultúra, 2019
Gergely Zsuzsa: Rófusz Ferenc: „A fiatalok higyjék el, hogy elhihetik”. Filmtett, 2017
Féjja Sándor: A légy és a többiek. A múlt év néhány animációs filmje. Filmkultúra, 1981/5, 59–67.
Sík Csaba: A légy szeme. A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről. Filmvilág, 1981/6.
MMA Lexikon

A rendező

Rófusz Ferenc az Oscar-díjjal (MTI Fotó: Friedmann Endre)