Miről szól?

A film Fazekas Mihály 19. századi verses elbeszélésén alapul. A címszereplő főhős egy szegény, ám rendkívül eszes libapásztor fiúcska, aki kóborlása során találkozik Döbrögivel, a helyi kiskirállyal, aki épp az erdő állatait lövi halomra. Miután nem adja oda neki parancsszóra egy szem lúdját, Döbörgi hajdúival deresre húzatja és ötven botütést méret a fiúra. Az igazságtalan, megalázó büntetésért Matyi bosszút fogad, és miután felcseperedik, fiatal férfiként három alkalommal is visszaadja a botütéseket az önkényes uraságnak. Kétszer álruhát ölt, és előbb olasz ácsnak, majd német orvosnak adja ki magát, hogy elterelje Döbrögi pandúrjainak a figyelmét, végül pedig egy fiatal lovászlegény segítségével tanítja móresre a kegyetlen földesurat.

Miért különleges?

Lúdas Matyi története, az úri világon bosszút álló parasztlegény meséje beleillett a korszak politikai ideológiájába, nem véletlen, hogy az állami filmgyártás első élőszereplős színes játékfilmje is egy Lúdas Matyi-adaptáció volt, amelyet 1949-ben Soós Imre főszereplésével mutattak be. Az animációs filmekre jellemző karikírozó stílusnak és a Romhányi József bevonásával írt sziporkázó párbeszédeknek köszönhetően Dargay rajzfilmjében a társadalmi osztályharc és a moralizálás helyett a humor dominál.

Hogyan készült?

Eredetileg a film valamennyi figuráját Dargay Attila tervezte volna, amelyek a rá jellemző karikaturisztikus stílusban készültek el. Végül a film emberkaraktereit Jankovics Marcell dolgozta át, aki a főhőst, Lúdas Matyit jóvágású, tiszta tekintetű, sudár fiatalemberként ábrázolta, és egyedül a film negatív szereplői, így Döbrögi, az ispán és a hajdúk megformálásában köszön vissza a túlzó karikírozás. Dargay Attila kézjegye a film állatkaraktereiben, mindenekelőtt a Matyi oldalán főszerepet kapó lúd karakterében érhető tetten.

A moralizálás helyett a humor dominál.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

aki ezeket kivétel nélkül a gyermekkorosztálynak készítette. Az etalont Walt Disney, illetve az ötvenes évekbeli klasszikus Macskássy-mesefilmek jelentették a rendező számára, amelyekben a szakmát ő maga is kezdte. A Lúdas Matyi Dargay Attila első egész estés mozifilmje, amelyet olyan közönségbarát animációs mozifilmek követték a sorban, mint a Vuk (1981), a Szaffi (1985) és Az erdő kapitánya (1988).

Egy emlékezetes jelenet

Az eredeti történettel és az 1949-es játékfilmes feldolgozással ellentétben Dargay rajzfilmjében Matyi és Döbrögi párharcában nem a társadalmi háttér dominál, hanem a természet és az állatvilág iránti szeretet és annak önkényes kizsákmányolása. Dargay visszaemlékezése alapján azért indít azzal a jelenettel a film, hogy Döbrögi katonái az erdő leölt állatait dobálják halomra, hogy a gyerekekben megalapozza a földesúr iránti ellenszenvet: „Nagy fejtörést okozott nekem a Lúdas Matyinál Döbrögi alakja. Mert mi történik? Egy életerős fiú jól elpáhol egy öregembert. A társadalmi hátteret, ami értelmezi a verést, a rajzfilm nem nagyon képes érthetően és a kényszeredettséget elkerülve ábrázolni. Ezért Döbrögit másképpen kellett megmutatni, és én azt találtam ki, hogy Döbrögi szórakozásból lövöldözi halomra az erdő békés állatait. Nos, ezért büntetni kell, és ezért jár a verés.”

A rendező

Dargay Attila (forrás: Henrik Irén)

Plakát

(tervező: Jankovics Marcell, Orosz István, forrás: MNF)