Alapfilmek (500)

Örökzöld közönségkedvencek és méltatlanul elfeledett mesterművek. Közismert, sokat elemzett, díjakkal elhalmozott alkotások és titkos tippek. Magyar filmek, amelyeket mindenkinek ismernie kell, mert érdekesek, fontosak, különlegesek, hozzátartoznak az általános műveltséghez.

Rendezés:
Időrendben Cím szerint
Játékfilm (283) Dokumentumfilm (90) Rövidfilm (51) Animáció (76) Összes (500)

A kivégzés (Szőcs Petra, 2013)

Három kisgyerek eljátssza a Ceaușescu-házaspár kivégzését. Lírai-groteszk visszatekintés a közelmúlt történetének egyik drámai pillanatára.

A kockaember (Dombrovszky Linda, 2017)

Keserédes mese a feleslegessé váló emberről, akit idő előtt nyugdíjba küldenek. Wes Anderson, magyar kiadásban.

A másik oldal (Szabó Ildikó, 1985)

A fővárosi éjszakában bolyongó alak a füstös kocsmák jellegzetes figuráiba botlik. Szabó Ildikó groteszk tablója markáns hangulatjelentés a nyolcvanas évekből.

Afta (Mundruczó Kornél, 2001)

Külvárosi kamaszok unatkoznak. A forró nyári napon semmi nem történik. Mundruczó Kornél nagy sikerű kisfilmje a kamaszkor intenzív szorongásait és energiáit tárja elénk.

Angst (Mispál Attila, 1995)

Félelem és egzisztencialista szorongás a metróban. Mispál Attila filmjében egy magányos forgalmista megpróbálja ledönteni a közöny falát.

Before Dawn (Kenyeres Bálint, 2004)

Minden idők egyik legsikeresebb magyar rövidfilmje szavak nélkül mesél egy megrázó történetet.

Büntetőexpedíció (Magyar Dezső, 1970)

A büntetőszázad elindul, hogy revansot vegyen egy katona haláláért. Vonulásuk jó alkalom egy különleges filmnyelvi kísérletre.

Elégia (Huszárik Zoltán, 1965)

Az ember és a ló ősi kapcsolatából mára szinte semmi sem maradt. Huszárik Zoltán lírai kisfilmje egyszerre búcsú és a modern élet sokkoló látlelete.

Eljegyzés (Zolnay Pál, 1959)

Két szerelmes munkásfiatal esete egy pénztárcával. Zolnay Pál lírai rövidfilmje álmokról és valóságról az 1950-es évek végén.

Eső után (Mészáros Péter, 2002)

Egy menekülési kísérlet története, néhány drámai pillanatba sűrítve. Mészáros Péter balladisztikus sűrűségű rövidfilmje hangos nemzetközi sikert aratott.

Ezüstkor (Bollók Csaba, 1992)

Egy szívmelengető kortárs némafilm, ami egyszerre klasszikus és modern.

Fagyott május (Lichter Péter, 2017)

Kísérleti horrorfilm egy alternatív rendszerváltásról.

Földiek (Freund Ádám, 2017)

Szürreális családi sci-fi a csillagok közé vágyó apáról és az apját kereső kisfiúról.

Gyengébb napok (Császi Ádám, 2008)

Egy strici mindennapjai, avagy naturalista tanmese a nyolcadik kerület mélyéről.

Hajnal (Allegro) (Szirtes András, 1980)

Szirtes András kísérteties hangulatú kísérleti filmje a munkások életkörülményeit és az ellenállás lehetőségeit kutatja.

Halhatatlanság (Jancsó Miklós, 1959)

Jancsó Miklós méltatlanul elfeledett rövidfilmje Goldmann György szobrászművészről.

Igézet (Hartung Sándor, 2004)

Hartung Sándor festőművész kisfilmje az irodalom, a filmművészet, a festészet és a tánc együtthatásának lehetőségeit kutatja.

Ischler (Hartung Attila, 2014)

Egy orvos három zsidó lányt bújtat a lakásában a második világháború végnapjaiban. Erőteljes, sokkoló kamaradráma Hartung Attila rendezésében.

Itt vagyok (Szimler Bálint, 2010)

A 2010-es évek kultuszfilmje a csellengő fiatalságról, amire még Jim Jarmusch is elismerően biccentene.

Kádár Kata (Szőts István, 1944)

Filmballada az egymástól elválasztott, halálukban egymásra talált szerelmesekről, Kodály Zoltán zenéjével.

Kakukk (Felméri Cecília, 2008)

Felméri Cecília erotikus mesefilmje egy tűzről pattant menyecskéről, aki nem sajnálja, inkább kiélvezi a szerelmi háromszöget.

Kamaszkor vége (Szilágyi Fanni, 2015)

Két lány a tóparton, kamaszkor az ezredfordulón. Humoros és megható rövidfilm a felnőtté válásról.

Kedd (Novák Márk, 1963)

A mozgókép őskorát megidéző rövidfilmben abszurd helyzetek és szürreális epizódok váltják egymást. Novák Márk filozofikus burleszkvariációja egyedülálló a magyar film történetében.

Kentaur (Szentjóby Tamás, 1975)

A szürke hétköznapok ismétlődő felvételeit emelkedett, szürreálisnak ható párbeszédek kísérik. Szentjóby Tamás kísérleti filmjében a kép és hang összetett viszonyba kerül egymással.

Keressük Dózsát (Maurer Dóra, 1973)

Néhány arckép folyamatosan változó variációból a néző alkot újabb és újabb jelentéseket. Maurer Dóra animációs elemeket is tartalmazó konceptuális rövidfilmje.

Lágy eső (Nagy Dénes, 2013)

Nagy Dénes Cannes-t is megjárt kisfilmje arról, milyen börtönökbe vet a gazdasági és érzelmi szegénység.

Magyar triangulum (László Sándor, 1937)

A két világháború közötti magyar zenei élet három területének egy-egy szerzeménye, dekoratív képsorok kíséretében.

Miénk a világ (Kardos Ferenc, 1963)

Kicsattanó életkedv, vidám játékosság, lüktető energia. Kardos Ferenc rövidfilmje a fiatalság felszabadult életérzését ragadja meg.

Mignon (Oláh Kata, 2018)

Marika és János imád táncolni, falja az édességeket, tele a lakásuk plüssmackókkal. Rendszeresen fellépnek – a múlt sötét emlékeit a tánc feledteti.

Miheztartás végett (Dárday István, Szalai Györgyi, 1971)

Fiatal hősnőnk kénytelen több ünnepi beszédet végighallgatni, majd a főnöke és az apja is kioktatja. Keserédes, groteszkbe hajló társadalomkritika alig tizenöt percben.

Mindenki (Deák Kristóf, 2015)

Az Oscar-díjas rövidjátékfilm az összefogás erejéről és a versenyszellem káros mellékhatásairól mond el egy felemelő történetet.

Mozgókép analízis (Tímár Péter, 1977)

Tímár Péter kísérleti filmje archív anyagok és ellesett életképek játékos szerkesztésével keres váratlan összefüggéseket. A trükkasztalon új életre kel a filmszalag.

Négy bagatell (Bódy Gábor, 1975)

A kép és a valóság egymáshoz való viszonya a film egyik nagy alapproblémája. Bódy Gábor négy mozgóképes kísérlete e komplex kérdéskört boncolgatja.

Női kezekben (Xantus János, 1981)

Hősünk egy robogó vonaton menekül a gyönyörű szőkeség elől, majd egy jósnőbe botlik. Xantus János játékos rövidfilmje az új érzékenység egyik kulcsműve.

Nyitány (Vadász János, 1964)

A születés csodáját egy tojás belsejéből figyelhetjük, miközben Beethoven zenéje hömpölyög. Vadász János díjnyertes alkotása kiemelkedik az ismeretterjesztő filmek sorából.

Öndivatbemutató (Hajas Tibor, 1976)

Rendhagyó próbafelvétel a Moszkva téren. A hetvenes évek lenyomata a Balázs Béla Stúdió kísérleti filmjében.

Ostrom (Kovács István, 2018)

A diák-Oscar-díjas kisfilm a méltóságért folytatott küzdelemről mesél a szarajevói ostrom idején.

Pályamunkások (Gaál István, 1957)

Gaál István és Sára Sándor korai remekműve egy csapat csákányos ütéseinek ritmusára.

Papagáj (Nemes Gyula, 2000)

Nyers és zabolátlan: Nemes Gyula első rövidfilmje szándékosan megy szembe a konvenciókkal.

Résfilm (Kardos Sándor, 2005)

Egy japán klasszikus rendhagyó formában. Az örökké kísérletező Kardos Sándor ismét meglepi a nézőt.

Shine – Ragyogás (Tóth János, 1982)

Tóth János kísérleti filmje a mozi hőskora, a képalkotás és a mozgóképkészítés aktusa előtt tiszteleg.

Szalontüdő (Szirmai Márton, 2006)

Szirmai Márton rövidfilmje szívmelengető tanmese.

Szél (Iványi Marcell, 1996)

Lírai kisfilm három nőről egy régi fénykép alapján.

Szép alak (Kis Hajni, 2016)

Kis Hajni egy reménytelen szerelemről mesél első rövidfilmjében.

Szortírozott levelek (Kocsis Ágnes, 2000)

Egy bizarr megszállottság története abból a korszakból, amikor még postán ment a levél.

Találkozás (Elek Judit, 1963)

Egy agglegény és egy magányos ápolónő félresikerült randija a kapcsolatteremtés nehézségeiről mesél.

Tanyasi szél (Agapé) (Bánovits Ottó, 2014)

Bánovits Ottó lírai kisfilmje az elmagányosodó öregekről.

Te (Szabó István, 1962)

Játékos portré egy lányról, aki vidáman rója Budapest utcáit. Szabó István rendező korai remeklése új hullámos hangulatban.

Türelem (Nemes Jeles László, 2007)

Egy hivatalnok negyedórája, vágás nélkül, egyetlen folyamatos snittben. Nemes Jeles László első rövidfilmje hatalmas sikert aratott itthon és külföldön egyaránt.

Újratervezés (Tóth Barnabás, 2012)

Az egyik legnézettebb magyar rövidfilm szívszorítóan életszerű képet fest egy idős házaspár mindennapjairól – és az őket a folyamatos zsörtölődés ellenére is összetartó szeretetről.

Verzió (Erdély Miklós, 1981)

A tiszaeszlári vérvád története, vagy mégsem. Erdély Miklós betiltott műve a magyar neoavantgárd mozgalom filmes névjegye.