Zöld lámpa a Lumière Intézetnek – Thierry Frémaux a Klasszikus Film Maraton vendége

2022.08.26.

Thierry Frémaux, a lyoni a Lumière Intézet és a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége. A filmtörténet kezdeteiről szóló Lumière! – A kaland kezdete című film a kiváló filmes szakember élő narrációjával kerül bemutatásra az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A Budapesti Klasszikus Film Maraton idén kiemelt figyelemmel mutatja be a filmörökség megőrzésében komoly eredményeket elért lyoni Lumière Intézet munkáját. A fesztivál látogatói szeptember 14-én, szerdán, 18:30-kor láthatják az Urániában a Lumière! – A kaland kezdete című filmet, amelyet Thierry Frémaux a Lumière-filmek fennmaradt képkockáiból állított össze egyetlen filmalkotássá. Az este különleges utazást ígér a filmművészet megteremtőinek univerzumába, mert az archív felvételeket a rendező élő kommentárja kíséri, amelyben a modern kor hajnaláról, Franciaországáról, valamint a mozgókép megszületéséről mesél. Szintén a lyoni Lumière Intézetből érkezik egy másik izgalmas film, Charles Vanel Az éjszakában című alkotása, amely az egyik utolsó francia némafilm. A vetítés egyben a fesztivál egyik különleges filmkoncertje, amelyen a vetítést Szabó Ádám kíséri tangóharmonikával.

Thierry Frémaux Minguettes-ben, a Lyon melletti Vénissieux munkásnegyedében nőtt fel, nyaranta gyárban, három műszakban dolgozott. Abban az időben és közegben komolyan vették, hogy aki nem dolgozik munkásként, nem tudja, mi az élet. Elektromérnök apja filmklubot vezet, s Frémaux-nak gyerekkorától két szenvedélye van: dzsúdó önvédelemre, filmek minden másra.

Fiatalon társadalomtudományokat hallgat, társaival független rádiót hoznak létre. 1982-ben Bernard Chardère filmkritikus és Maurice Trarieux-Lumière, Louis Lumière unokája megalapítják a Lumière Intézetet, Lyon filmmúzeumát. Frémaux önkéntesnek jelentkezik, Chardère 1983-ban ajánl neki állást. Később Bertrand Tavernier, a világhírű filmrendező, az intézet elnöke javasolja igazgatónak.

„Egy év alatt hosszú évek problémáit oldotta meg. Könyvsorozat az Actes Sud-nél, a mozicentenárium (1995), tető alá hozta a Lumière-filmek restaurálását, 2009-ben elindította a fesztivált, megépítette a mozit. Azóta októberben egy hétig 110 ezer néző néz fekete-fehér klasszikus filmet." – örvendett Tavernier.

Együtt népszerűsítik a Lumière-filmeket, a restaurálásukat Frémaux felügyeli. 1999-ben visszautasítja a Cinémathèque française igazgatói posztját, ragaszkodik városához, munkájához. Gilles Jacob, a cannes-i fesztivál legendás igazgatója 2000-ben úgy nevezi ki művészeti vezetőnek, hogy folytathatja munkáját a Lumière Intézetben.

A film iránti lelkesedését azzal jellemzi, hogy nem felejtette el, amikor 19 évesen először ment a cannes-i fesztiválra, s filmekre nem jutott be. Egy kocsiban aludt, de boldog volt: jelen lehetett a filmünnepen.

2004 óta irányítja Cannes filmválogatását, 2007 óta általános igazgató, a tartalom és a szervezés részleteiért felel. A fesztivál patináját őrizve korszerűsít: megjelentek az amerikai stúdiók, a műfaji filmek, az animáció, s polgárjogot nyert a dokumentumfilm. 2002-től klasszikus filmek digitálisan felújított kópiáit is vetítik, s a Cannes Classics szekció 2004-től divatot teremtett.

-
Lumiére! – Egy kaland kezdete


1400 Lumière-filmből kiválasztott 114-et, majd 4K felbontásban felújítva vitte ismét nagyvászonra az 50 másodperces snitteket. A Lumière! – A kaland kezdete (2016) című összeállítás nem némán pereg: Frémaux szellemes kommentárja teszi muzeális emlékből élő, kortárs anyaggá. A témák szerint rendezett képsorok, Saint-Saëns dallamai már-már reprodukálják a csoda-élményt, amit az egykori nézők érezhettek a mozizás hajnalán.

Szerepléseit, publikációit elkötelezettség és szakmaiság egyensúlya jellemzi. Két műve személyesebb: A dzsúdós (Judoka, 2021) és filmes naplója, a Versenyprogram (Sélection officielle, 2017). Amikor André de Toth, a magyar származású hollywoodi filmrendező megérkezett a Lumière Intézetbe, elragadtatottan kiáltott föl: „Ez a filmezés Mekkája és Betlehemje!” Frémaux-nak Kodokant is jelenti, ahol Kano megnyitotta az első tokiói dzsúdó-termet 1882-ben.

Számunkra talán az a legemlékezetesebb, hogy ő indította el fesztiválkarrierjén Nemes László remekművét, a Saul fiát (2015).


A 62 éves Frémaux biciklivel közlekedik, nyitott minden műfajra, de (kultúr)politikai nyomásnak nem enged. „Cannes, az Cannes, a mozi pedig vetítőterem” – indokolta, miért nem kerülhetnek versenybe az online platformok filmjei. Diplomatikus határozottsággal hárítja a bőrszín és nemek szerinti kvótákat is. Tisztában van vele, hogy az internet megváltoztatja a filmfogyasztási szokásokat, de hamiskás mosollyal tesz félreérthetetlen utalást a televízióra, a video-dvd-blu-ray és egyéb hordozókra: a mozi mindezeket túlélte.

Cannes és a mozi a pandémia után újraéledt, s ezért ő és csapata rengeteget tett. Amikor Léa Seydoux-t üdvözölte, a virágcsokor mellé Anna Ahmatova verskötetét adta. Meggyőződése, hogy a hetedik művészet, a film, a másik haton alapul. A film minden, a mozi az élet. A filmek minőségének megítélését pedig a legbiztosabb döntőbíróra, az időre bízza.

Lumière! – A kaland kezdete, filmvetítés élő narrációval
09.14 18.30 Uránia Nemzeti Filmszínház. Jegyvásárlás a filmek oldalára kattintva lehetséges.

A Lumière Intézet és a Lumière Fesztivál – előadás a Budapest Classics Lab szakmai programon
04.14.10.30 Budapesti Francia Intézet. A szakmai programon a részvétel ingyenes.

Leadkép: Thierry Frémaux, fotó: Marcel Hartmann