Készített kémtörténetet, krimit és az életrajzi film műfaját is meghonosította a Semmelweis vászonra vitelével. Az anyák megmentőjének tartott orvos, a meg nem értett zseni, Semmelweis Ignác sorstragédiáját a vígjáték, a melodráma és a horror filmnyelvi eszköztárát szabadon kezelve adaptálta vászonra, aminek elkészítése után 1940-ben Londonba ment és soha többet nem forgatott a szülőföldjén.

A Budapesti Klasszikus Film Maratonon 83 évvel az eredeti bemutató után ismét nagyvásznon élvezhetjük a magyar filmtörténet emblematikus alkotását, az első magyar életrajzi filmet.

A Semmelweis Tóth Endre éppen csak kibontakozó rendezői pályájának ötödik, egyben utolsó hazai alkotása. A folyamatosan kísérletező direktor ismét új oldaláról mutatkozhatott be, hiszen korábban életrajzi filmet sem ő, sem más nem készített még Magyarországon. Ez hatalmas szabadságot adott neki, ugyanakkor a rá jellemző szerzői kézjegyekről sem kellett lemondania. A szerelmi szál, a humoros szereplők, zenei betétek szinte kötelezően jelen vannak ebben a munkájában is. Igaz visszafogottabban, mint az ezt megelőző filmjeiben. A titokzatos kór, a gyermekágyi láz ellen küzdő Semmelweis Ignác történetét a témához, és a főhős életének tragikus fordulataihoz illeszkedve képileg sötétebbre, nyomasztó hangulatúra hangolva vitte vászonra. A formai keretek felállításához kellő inspirációt merített a korabeli német expresszionista filmek esztétikájából, de legfőképp támaszkodhatott az akkori magyar filmgyártás legkiemelkedőbb operatőrére, Eiben Istvánra, akinek tanácsai, tapasztalatai jelentősen befolyásolták rendezői stílusát, látásmódját. Hasonlóképpen nagy szerencséje volt a tépelődő, saját démonjaival küzdő, az orvostársadalomból kitaszított címszereplőt megformáló Uray Tivadarral, a Nemzeti Színház művészével, akivel immár második alkalommal dolgozott együtt. A színész szenvedélyes játéka jelentősen hozzájárult a film kritikai-és közönségsikeréhez. Ráadásul a további szerepekre is a korszak kimagasló és kedvelt művészeit sikerült szerződtetnie, köztük Gózon Gyulát, Bilicsi Tivadart, Simor Erzsit vagy Somlay Artúrt, akiknek a kedvéért örömmel váltott jegyet a közönség.

A Semmelweis a korszakban népszerű orvosi életrajzi filmek mintájára készült a Hunniában, előképei a Warner stúdió Pasteur-ről szóló filmje (Louis Pasteur története / The Story of Louis Pasteur, r: William Dieterle, 1936) és a Koch doktor életét bemutató német mozgókép (Robert Koch, a halál legyőzője / Robert Koch, der Bekämpfer des Todes, r: Hans Steinhoff, 1939). Az „anyák megmentőjének” is nevezett, Bécsben és Budapesten praktizáló magyar orvos történetében azonban nem elsősorban a gyermekágyi láz leküzdését lehetővé tevő tudományos felfedezés, hanem a főhős lélektani bemutatása válik fontossá. Uray nagy drámai átéléssel hozza a megszállottság és az őrület stációit, így a film mindenekelőtt egy meg nem értett vátesz portréja.

Tóth Endre a Semmelweis bemutatója után elhagyta az országot. Előbb Londonba, majd Hollywoodba ment, ahol kiteljesedhetett rendezői karrierje. A Magyarországon forgatott öt saját filmjét, köztük a Semmelweist különösebben nem emlegette a későbbiekben. Ám az vitathatatlan, hogy ezek az alkotások alapozták meg azt a szakmai hozzáértést, érzékenységet és precizitást, amelyeknek köszönhetően elismert alkotóként és a műfaji filmek avatott mestereként vonult be az egyetemes filmtörténetbe.

A Semmelweis című filmet a Budapesti Klasszikus Film Maratonon digitálisan felújított változatban láthatja a közönség.

JEGYEK