Latabár, a csupaszív karikaturista
Felhőtlen szórakozásra invitál az idei Budapesti Klasszikus Film Maraton a megunhatatlan Latabár Kálmán filmjeivel.
Legnépszerűbb filmjeinek vetítésével az örök kedvenc és utánozhatatlan Latabár Kálmán előtt tiszteleg az idei Budapesti Klasszikus Film Maraton. A legendás komikus csupaszív, bohókás alakok egész sorát keltette életre a filmvásznon is.
A színészdinasztia leghíresebb tagja a varieté és az operett világában alakította ki stílusát: a groteszk arcjáték, a humoros szövegmondás, az akrobatikus mozgás és a részletesen kidolgozott koreográfia csak rá jellemző keverékét.
Először 1937-ben állt kamera elé: eleinte komikus mellékszereplőket alakított, azonban tehetségének és népszerűségének hála hamarosan már az ő karakterére szabott filmek közül válogathatott. A kissé statikus, kabaréhagyományokat követő korabeli vígjátékokba őrületes tempót és precízen adagolt burleszkhumort vitt. Népszerűsége a második világháború után is töretlen maradt: az ötvenes évek legnézettebb filmjeinek stáblistáin kivétel nélkül ott találjuk a nevét. A sematikus filmek kötelező vidámságának korszakában az ő jelenléte garantálta a valódi kacagást.
Pályája történelmi viharokon és politikai változásokon át ívelt, miközben végig az maradt, akit a közönség megszeretett. A háború előtti és utáni korszak tipikus figurái ugyanúgy illettek rá: játszhatott grófot vagy áruházi dolgozót, mindenféle karakterben megtalálta a karikaturisztikus vonásokat. Eközben a maga különös módján mégis minden szerepben önmaga maradt, alakjaiba mindig belecsempészett valami emberit. „A nevettetés nem csak trükk és fogás. A szívet kell beleadni.” – vallotta.
A fesztivál műsorán az életmű talán legmulatságosabb darabjai, két 1940-es évekbeli bohózata és két háború utáni operett-vígjátéka lesz megtekinthető. Az Egy bolond százat csinálban (Martonffy Emil, 1942) oroszlánvadász grófnak, az Egy szoknya, egy nadrágban (Hamza D. Ákos, 1942) pedig spanyol özvegynek öltözve keveredik kalamajkába és kacagtató üldözési jelenetekbe, miközben kiváló tánc- és énektudását is van alkalma megcsillogtatni. Második nagy korszakából került be a programba a Mágnás Miska (Keleti Márton, 1948), melyben öccsével, Latabár Árpáddal komédiázzák végig Pixi és Mixi gróf jeleneteit, valamint az Állami áruház (Gertler Viktor, 1952), melyben eladóként a homokórától kezdve a kertitörpéig mindent rásóz a gyanútlan vevőkre. Utóbbi két alkotása a valaha volt legnézettebb magyar filmek közé tartozik, melyek nézőszámain máig sem sikerült túltennie senkinek.
Latabár Kálmán időtlen humorát érdemes (újra)felfedezni – különösen nagyvásznon!