Filmrestaurálás

A 2017-ben meghirdetett, a magyar filmkincs hosszútávú megőrzését szolgáló Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Program keretében a Filmarchívum és Filmlabor összehangolt munkájának köszönhetően évi 25-30 magyar játékfilm újulhat meg.

Filmrestaurálás
A 2017-től restaurált filmek listája
Mit jelent a teljeskörű digitális restaurálás?
Tudósítások a filmrestaurálásról


A Filmarchívum történetében a filmfelújítás nagy múltra tekint vissza. A gyúlékony nitrofilmre készült alkotások átmentése biztonsági filmanyagra már a kezdetektől, a Filmarchívum megalakulása (1957) óta folyt. Szisztematikus felújításról azonban csak a rendszerváltás (1989) óta beszélhetünk. Ekkor azonban csak pályázati támogatásokból, esetlegesen kerülhetett sor a sérült, elhasználódott filmkópiák mentésére, felújítására.

Az ezredfordulón, a digitális korszak beköszöntével mintegy 300 film adásminőségű digitális felújítása kezdődött meg, először SD, majd HD felbontásban. Egy film restaurálása soha véget nem érő folyamat: a technika ugrásszerűen fejlődik, a minőségi elvárások egyre magasabbak. 2003-ban a magyar Filmarchívum Európában is egyedülálló programba fogott: az eredeti nitrokellékben 2-3%-ban megmaradt színnyomok alapján digitális technikával restaurálta az első magyar színesfilmet, a Ludas Matyit (1949). 

A tízmilliós nagyságrendű összegbe kerülő digitális restaurálásra azonban változatlanul nagyon nehéz volt támogatást szerezni. A Filmarchívum Filmalapba való integrálódását (2017) megelőzően 15 év alatt mindössze 13 filmet sikerült eseti támogatásból teljeskörűen restaurálni.

A fordulópontot a filmrestaurálás történetében 2017 jelenti.

A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére ekkor indult el a nemzeti filmörökség felújításának szisztematikus, hosszútávú programja. A Filmarchívum ennek keretében folyamatos, a működési költségeibe beépített, éves támogatást kap erre a célra. A 2017-ben meghirdetett, a magyar filmkincs hosszútávú megőrzését szolgáló Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Program keretében a Filmarchívum és Filmlabor összehangolt munkájának köszönhetően évi 25-30 magyar játékfilm kerül felújításra, a Filmarchívum szakmai irányításával, a Magyar Operatőrök Társaságával (HSC) együttműködésben, az alkotók bevonásával.

Az eddig felújított filmek között található több mint 100 éves film (Korda Sándor: Az aranyember), vagy olyan klasszikusok, mint A tanú, a János vitéz és az Egri csillagok. Jelenleg az évszázados magyar filmörökség digitalizáltságának aránya meglehetősen alacsony, mindössze közel 10%-os. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) program keretében lehetőség nyílik az Archívum filmdigitalizáló és megőrző kapacitásának fejlesztésére, ennek köszönhetően a Filmarchívum állományának digitalizáltságát – ami 2017-ben mindössze 10 százalékos volt – 2025-re radikálisan növelni lehet, így a magyar filmkincs a filmraktárakból a közönség elé kerülhet. 

  Mit jelent a teljeskörű digitális restaurálás?

A filmrestaurálásnak az egyszerűbb felújítási munkálatokhoz képest van egy kiemelt tartalmi mozzanata: mindenből a lehető legteljesebb, korhű, autentikus változatot kell előállítani. A digitális technika alkalmazása megkönnyíti ezt a munkát, mert a film számos, a világ különböző pontjain fellelhető kellékét, verzióit felhasználva, az egyes elemeket könnyen össze lehet illeszteni, a hiányzó képkockákat és hangszekvenciákat pótolni, a formátumokat egységesíteni, összefényelni. Ezek a folyamatok digitális eljárásokkal differenciáltabban, mégis rugalmasabban végezhetők, mint a hagyományos, analóg eljárásokkal.

Az összes számba jöhető filmkellék beszkennelése után indul meg a kép stabilizálása, a nyersanyag villogásának megszüntetése, a képtisztítás, majd az anyagok korabeli látványvilágot felidéző fényelése. A colorist mellett minden esetben egy olyan operatőr ül, aki nagyon jól ismeri a film világát. Ők ketten archívumi szakember közreműködésével együtt állítják elő a restaurált film fény- és színvilágát. 2017-ben a Filmarchívum megállapodást kötött a Magyar Operatőrök Társaságával (HSC) ezeknek a munkáknak az elvégzésére. Ha nem él a film operatőre, akkor egy tanítványa, asszisztense, vagy egy olyan operatőr végzi a munkát, aki nagyon szereti a filmet, és a létező összes filmanyag megtekintésével felkészül belőle. A hang szakavatott restaurálása után pedig elkészülhetnek a digitális mozikópiák és a különböző formátumú adásminőségű anyagok.

 Teljeskörűen restaurált filmek: Néhány korábban elkészült film kivételével a Filmalap hosszútávú digitális filmfelúítási programjában 2K (2048x1080) és 4K (4096x2160) pixelszámú felbontásban restaurált filmek. A filmek legteljesebb, autentikus változata került kockánként restaurálásra, sok esetben több filmkellékből. A munkák legfontosabb fázisai: a kellékek fizikai javítása, tisztítás, kép- és hang digitalizálás, képstabilizálás, villogásmentesítés, szennyeződések és sérülések javítása, szemcsekezelés, a film képének fényelése operatőr bevonásával, hangrestaurálás, digitális mozikópiák és egyéb hordozók legyártása. Az erősen sérült anyagokat a digitális restaurálást követően filmnegatívra is átmentjük.

 Digitálisan felújított (HD) filmek: Zömében a Filmarchívum korábban készült digitális maszterei,  televíziós és egyéb broadcast anyagok. Részletgazdag, újrafényelt, javított filmek, amelyek felújítása még nem volt teljeskörű. Felbontásuk 1920x1080 pixel.

A képen az Édes Anna (Fábri Zoltán, 1958) negatívjának egy kockája, amelyen jól látszik, hogy a celluloidról szinte leolvad az emulzió. Itt a roncsolt kockák helyére a pozitív kópiákról bekerülnek a hibátlan képkockák, majd a digitális restaurálás során újra teljessé válik a film.

Egy folyamatban lévő filmrestaurálás:

Ilyen volt...

...és ilyen most A munkászubbony (1914)

Hegedűs Gyula egyetlen fennmaradt filmje, az 1914-ben készült, 1915-ben bemutatott A munkászubbony 2017-ben került elő az amszterdami EYE Filmmúzeumban. Az nitrokópia 2019 áprilisában érkezett haza, melyről a film restaurálása már itthon valósul meg.

Több hónapos kitartó munkával került sor a filmkópia fizikai restaurálására a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumban. Jelenleg a Filmlabor 16 fős képrestaurátor gárdája modellezi a kép javításának folyamatait. Megkezdődött az erősen bomló filmanyag stabilizálása, villogásmentesítése, tisztítása. Az alábbi, Hegedűs Gyulát megjelenítő képsorok is mutatják, hogy ez milyen hatalmas munka: egy képkockán sok esetben több száz bomlásfolt, sérülés található, melyek egy részét automatikus szoftverekkel nem, csak egyedi, kézi retusálással lehet megszüntetni.

A kész filmkópia a teljes restaurátor-stáb több hónapos, megfeszített munkájának eredményeképpen tud megvalósulni. 

Filmes tudósítások a filmrestaurálásról:

Megkezdődött a Habfürdő restaurálása – M5 Híradó, 2020.10.30.
Több mint 100 éves felvétel került elő Szomory Dezsőről – M5, Librettó, 2020.10.27.
Előkerültek A tanú kivágott részei – miről árulkodik az eredeti forgatókönyv? – RTL Klub XXI. század
Lumière Festival Honors Hungary, Screens Classics ‘Women,’ ‘The Fifth Seal’ – Variety, 2019.10.16.
Elkészült a restaurált Fehérlófia – atv.hu
Ez itt a kérdés - Mozikba kerül A tanú című filmklasszikus – M5
Interjú a Filmhíradók 100 éve sorozatról – AV Archivist blog
A Jób lázadása digitálisan felújított változata az M5 kulturális csatornán – Hiradó.hu
Folyamatosan újítják fel a magyar klasszikusokat – Kultúrpart, 2019.03.09.
A Meseautó restaurálása – ATV, 2019.03.03. 
Megújult a János vitéz – M5, 2019.01.22. 
Mi történik a Filmarchívumban? – MTVA, Szépművészet, 2018. szeptember 16.
Így resturálják a klasszikus magyar filmeket – Kultúrpart, 2018.05.15.
Sírva könyörögnének ezekért a kincsekért a filmrajongók – hvg.hu, 2018.05.16.
A Pál utcai fiúk teljeskőrű 4K restaurálása – Novum, 2017.11.04. adás, 18.40-től 
Vuk jubileum – ATV, 2017.06.21. 


Kapcsolódó cikkek: