Előkerült a március 15-i ünnepségekről készült legkorábbi magyar híradófelvétel

2022.03.09.
Frissen digitalizált, eredeti kameranegatívokból sikerült rekonstruálni Az Est Film híradó egyik elveszettnek hitt filmriportját, mely az 1919-es év március 15-i ünnepségét örökítette meg a Petőfi szobornál.

2018-19-ben, a százéves évforduló kapcsán kezdődött el az 1918-19-es évi, több sorozatból álló híradóévfolyam teljeskörű restaurálása, melynek keretében eddig ismeretlen, vagy elveszettnek hitt filmriportok rekonstrukciójára is sor kerül, köszönhetően a Filmarchívum raktárából nemrégiben előkerült eredeti kameranegatívoknak. Ezek közül most Az Est Film utolsó híradószámának több mint száz éve rejtőző filmriportját mutatjuk be az ünnep alkalmából.

Az évenként megrendezésre kerülő eseményről ez az eddigi legkorábbi magyar híradófelvétel, ami előkerült.

Egy korábbi felvételről tudunk még, ami megmaradt, melyet a francia Gaumont cég munkatársai készítettek 1913-ban heti híradójuk számára.

Felhívás a Népszava 1919. március 16-i számában

Az 1919. évi március 15-ének az adott különös jelentőséget, hogy hetven év után ez volt az első, melyet Magyarország az osztrákoktól függetlenné válva ünnepelhetett meg, így lett ez a nap a szabadság ünnepe. Bár a kormány március 16-ra, vasárnapra tűzte ki a hivatalos ünnepséget, a színházak és számos egyesület már március 15-én, az 1848-as forradalom emléknapján ünnepelt. Országszerte tartottak megemlékezéseket mindkét napon. Ezekről a korabeli napilapokban lehet részletesebb beszámolókat olvasni, sőt a határon túliakról is. Pozsonyban például annak ellenére tartottak megemlékezést, hogy a csehszlovák kormány minden nyilvános ünnepséget megtiltott. Ez végül békés keretek között folyt le. Itt a munkásság több gyárban is beszüntette a munkát délelőtt 9 és 10 óra között, megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, majd a Nemzeti Színház művészei Petőfi és Ady verseket szavaltak.

Budapesten március 15-én többek közt az Egyetemi Kör, a Márciusi Kör, a budapesti magyar katonai városparancsnokság tisztikara és legénysége ünnepelt, este pedig a főváros valamennyi színházában díszelőadást tartottak. A Függetlenségi és 48-as párt ünnepi pártvacsorát rendezett. Másnap, 16-án délelőtt a Petőfi Társaság tartott nagygyűlést, délután pedig a munkásság ünnepelt városszerte, mint ahogy az ország több városában is. A budai munkások a Vérmezőn, Martinovics Ignác és társai vesztőhelyénél emlékeztek meg a ’48-as forradalomról, a pestiek a Petőfi térre igyekeztek. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt hirdette meg ünnepségét erre a helyszínre délután 3 órára. Ezt az eseményt örökítette meg Az Est Film operatőre, valamint Müllner János fotóriporter, aki a korabeli képes magazinok számára készített fényképeket.

Vasárnapi Ujság, 1919. március 23.

Tolnai Világlapja, 1919. március 29.

Az egyes szakmai szervezetek külön-külön vonultak fel zárt sorokban zászlóik és tábláik alatt. Jöttek a vasasok, a nyomdászok, az építőmunkások, kőfaragók, ácsok, famunkások, a különféle gyárak munkásai, megjelentek a fuvaripari munkások, még a sztrájkoló bérikocsissegédek is. De felvonultak a segédházfelügyelők, vagy a postások nagyszámú, fegyelmezett gárdái is. A szervezett zenészek csoportja a Marseillaise-t játszotta. Mintegy húszezer ember gyűlt össze a Duna-parton, a Petőfi szobor körül, így a tömeg egy része a mellékutcákba szorult. A szobor körül félkörívben a védőrség és a rendőrök vontak kordont. Az ünnepélyt 3 órakor az Általános Munkásdalárda kezdte meg, utána Balassa Jenő, a Vígszínház művésze szavalta el Csizmadia Sándor Tűz című forradalmi versét. Az ünnepi beszédet dr. Landler Jenő mondta, méltatva az 1848. márciusi, majd az 1918. októberi forradalmak jelentőségét. Ezután dr. Hegedűs Pál ’48-as honvédkapitány, a ’48-49-es honvédek egyesületének elnöke üdvözölte a munkásokat a honvéd menház nevében, majd a Magyarországi Szociáldemokrata Párt koszorúját helyezték el a szobor talapzatán. Végül a dalárda elénekelte a Marseillaise-t, melynek hangjaira a tömeg fegyelmezett sorokban vonult el a Kossuth Lajos utca irányába.

 

Az ünnepségről készült filmriportot majdnem teljes egészében sikerült rekonstruálni a megmaradt eredeti kameranegatívokból.

Az Est Film utolsó híradószáma, benne ezzel a filmriporttal, 1919. március 24-én, nem sokkal a Tanácsköztársaság hatalomátvétele után került a mozikba. A következő héten már a proletárdiktatúra híradója, a Vörös Riport Film jelentkezett az aktuális hírekkel.

Koszorúzás Az Est Film frissen rekonstruált filmriportjának egyik képkockáján (forrás: NFI)

Forrás:

Az Ujság, 1919. március 16.
Világ, 1919. március 16.
Budapesti Hírlap, 1919. március 16.
Népszava, 1919. március 18.
Az Est, 1919. március 18.
Magyarország, 1919. március 18.