Küzdelem a létért – Némafilmtöredék Lugosi Bélával az NFI – Filmarchívum gyűjteményében

2022.11.18.

Lugosi Béla, a világ legismertebb magyar színésze születésének 140. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Filmintézet közzéteszi a Filmarchívum gyűjteményében található filmtöredéket, amely a Küzdelem a létért című némafilmből származik. Az 1918-ban készült filmdrámából mindössze ez az 50 méter maradt az utókorra, de a kis részlet is nagyon értékes, mert ez Lugosi Béla egyetlen fennmaradt magyar filmszerepe. Lugosi Béla a magyar némafilmkorszak egyik fontos férfisztárja volt, noha sokan elsősorban későbbi Drakula alakítása miatt ismerik.

A rövid jelenetben egy valódi bűntényt, pontosabban egy postarablást láthatunk. A helyszín a magyar Királyi Posta hivatala, ahol Betty, a postáskisasszony (Lóth Ila) éppen befejezi a munkáját a távíróval, majd a pénzt őrző szekrény kulcsát egy párna alá rejti. Ekkor már figyeli őt a rablást tervező Orlay Pál (Lugosi Béla), aki a lány távozása után bemászik az ablakon, megszerzi a kulcsot, magához veszi a pénzt, és elmenekül. Az alig kétperces töredék a feszültségépítés mesteri példája. Az operatőr, Vass Károly és a díszlettervező, Szironthai Lhotka István az előteret és a hátteret is tudatosan használja, így a tér mélységében történnek az események. A tolvaj a háttérben levő az ablakból figyeli a mit sem sejtő postáslányt, majd a lány távozása után átélhetjük, ahogy a rabló a szobába bemászva fenyegetően közeledik, immár egyenesen felénk. A szemszögekkel való játék fontos része a feszültség fokozásának. A néző mindkét szereplőt látja, a lány nem sejt és nem lát semmit, Orlay viszont figyeli a lány minden mozdulatát. A fények és árnyékok használata különösen abban a pillanatban érzékletes, amikor a férfi a világos külső térből belép a sötét szobába, így az ellenfényben csak lopakodó alak körvonalai kivehetőek.


A film színeit egy korabeli színezési eljárásnak, az úgynevezett virazsírozásnak. A filmszalagot ebben az esetben zöld és sárga festékbe mártották, attól függően, hogy az adott snitt hangulatához melyik szín illett. Azokat a képeket látjuk sárgával, amelyekben a lány van jelen, aki feltehetően lámpafénynél dolgozik. A jelenet este játszódik, erre utal az is, hogy a falon látható óra háromnegyed kilencet mutat, amikor Betty felnéz rá és befejezi a munkát. Miután távozik, már nem ég a lámpa, és a szobán eluralkodó sötétséget a mély zöld szín érzékelteti. A rablás közben csak az egyébként igen elegáns, kalapos és sétapálcás betolakodó szeme villog a zöldes félhomályban, akinek démoni karakterét már ez a néhány kép is jól szemlélteti.

-NFI
Starfilm embléma (Fotó: NFI)

A Küzdelem a létért (a korabeli sajtóban olykor Leopárd címen is emlegetik) a Star Filmgyár produkciójában készült 1918-ban. A történet Alphonse Daudet színdarabjának adaptációja, amelyet a magyar közönség már ismerhetett a Nemzeti Színház 1894-es bemutatójából. A film rendezője Deésy Alfréd, a Star főrendezője, akinek nevéhez komoly nemzetközi sikerek fűződtek. A korszak egyik legkorszerűbb filmes műhelyének számító Star műterme a budai Pasaréti úton állt, és 1918-ban, a magyar némafilmgyártás csúcsévében, nem kevesebb, mint 25 film készült itt. Talán véletlen, talán a sors keze, hogy Lugosi Béla, aki ekkor már ismert színpadi színész volt, éppen a denevéres emblémájáról elhíresült Star filmgyárnál kezdte filmes karrierjét.

Hogy színpadi profiljától elválassza a mozgóképet, az első filmes munkáiban, így a Küzdelem a létért stáblistáján is, az Olt Arisztid művésznevet használta. Deésy Alfréddel összesen hét egész estés filmet és egy rövidebb mozgóképet forgatott, tehát nem túlzás azt mondani, hogy a rendező fedezte fel Lugosi Bélát a film számára. Lugosi ekkor a Nemzeti Színház tagja volt, de Deésyvel korábban, még debreceni színészi évei alatt ismerkedett meg. A Star társulatában az idős Kornay Richárd mellett csak Lugosi volt hivatásos színpadi színész, ami azt mutatja, hogy a filmszínészi szakma megbecsültsége még ekkor is messze elmaradt a színházi színészethez képest, és kellett bizonyos vállalkozókedv ahhoz, hogy egy művész ezen a téren is kipróbálja magát.

További képek a GALÉRIÁRA kattintva:


A Küzdelem a létért premierjét 1918. szeptember 22-én tartották a Váci utcai Corso moziban, amely ma a Pesti Színháznak ad helyet. „A keretet, úgy az interiőrök, mint a tájak, valamint a ruhák szempontjából, csodaszépnek ítélte a Corso kényes ízlésű közönsége. És a játék is nagyon tetszett. A kis postásleány szerepében mindenkit megfogott lényének kedvességével Lóth Ila, finom, előkelő volt Góth Annie és nagy része van az összjáték sikerében Olt Arisztidnek, Peterdi Klárának, Virágh Ferencnek.” – írta a Pesti Hírlap. Más beszámolók a vadregényes külső felvételeket, a gótikus kastély és a pálmaház látványát, a pompa és romlottság érzékletes ábrázolását dicsérték. Bár a jelenetben ebből semmit sem látunk, de a film forgatási helyszínei között Tata-óvárosban az Esterházy-kastély grófi parkja és Deésy kedvelt helyszíne, a dalmáciai tengerpart is szerepelt. A korabeli sajtó örömmel üdvözölte, hogy a Star filmjeiben a társadalmi problémák és az „emberi fonákság útvesztői” is megjelennek, amit ez esetben a szociopata intrikust alakító Lugosi figurájában összpontosult.

A filmet 1919 februárjában Bécsben is bemutatták, de a beszámolók szerint az Egyesült Államok számára is lekötötték a forgalmazást.

Mivel a Star produkcióit a háború alatt előszeretettel forgalmazták a semleges államokban, Svédországban, Dániában, Hollandiban és Svájcban, ezenkívül a Balkán, valamint Lengyelország és Csehország jelentette a cég területi érdekeltségét, ezért jó eséllyel ezekben az országokban is találkozhattak vele a nézők.

Az itt látható töredék eredeti kópiáját Ivo Blom fedezte fel az Eye Filmmúzeum archívumában Amszterdamban, ahonnan 1993-ban került Budapestre. A kutatók Lugosi miatt azonnal arra gondoltak, hogy magyar lehet, azonban sokáig azt hitték, hogy Deésy Alfréd 1917-es Dorian Gray arcképe adaptációjának, Az élet királyának részlete. A helyes azonosítást Balogh Gyöngyinek, a Filmarchívum kutatójának köszönhetjük.

Az NFI – Filmarchívum Nemzetközi Filmes Hungarika Kutatásának keretében felhívást intézett a világ filmgyűjteményei felé abban a reményben, hogy előkerülhet a teljes filmalkotás.

A film tartalma a korabeli filmismertetők alapján

Orlay Pál építész Viktória hercegnő vidéki kastélyának felújítási munkálatait irányítja. A jóképű, de gátlástalan férfi magába bolondítja a hercegnőt, hogy megszerezze vagyonát. A magányos özvegy beleszeret az építészbe, aki közben csinos felolvasónőjét, Bettyt is elcsábítja. Betty apja a helyi postahivatal vezetője és sok pénzt őriz az irodájában. Orlay kirabolja a postahivatalt, mert a pénzből szeretné kifizetni a hitelezőit. Az elkeseredett postamester kárát a hercegnő téríti meg. Orlay és a hercegnő összeházasodnak és a pazarló férj hamar eltékozolja az asszony vagyonát. Újabb kiszemeltje a dúsgazdag Matild bárónő, de előbb el kellene válnia Viktóriától, aki erről hallani sem akar. A hercegnő estélyén egy tudós Darwin elméletéről tart előadást és azt állítja, hogy a civilizált, előkelő társaságban is vannak olyanok, akik erőszakkal pusztítják el az útjukban álló gyengébbeket. Orlay meg akarja gyilkolni a hercegnőt, ezért titokban mérget tesz a poharába. Az asszony észreveszi és rádöbben, hogy milyen ördögi lelkű a férje. Ekkor beront a kastélyba a postamester, akinek lánya szerelmi bánatában öngyilkos lett. Az elkeseredett apa rálő a tragédiát okozó Orlayra és az emberi fenevad holtan esik össze.