Az Oscar-díj (Academy Award), az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti elismerése, melyet az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagjai ítélnek oda a jelölteknek. A díjat a hangosfilm hajnalán alapították, az első átadó gálát 1929. május 16-án tartották a hollywoodi Roosewelt szállodában. Története során számos magyar és magyar származású filmes alkotó nyerte már el a híres 35 cm magas, 24 karátos arannyal bevont szobrot.

Oscar-díjat eddig négy Magyaroroszág által nevezett film nyert: 1981-ben Rófusz Ferenc A légy című alkotása lett a legjobb animációs rövidfilm; 1982-ben Szabó István Mephisto, majd 2016-ban Nemes Jeles László Saul fia című filmje nyert a Legjobb idegennyelvű film kategóriájában; 2017-ben pedig Deák Kristóf Mindenki című alkotása lett a legjobb rövidfilm.

Dokumentumfilmes Diák Oscar-díjat nyert 1991-ben Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt és Bronz Diák Oscart 2018-ban Kovács István Ostrom című rövidfilmje. Technikai Oscar-díjat kapott 1995-ben Szalay Attila, 2010-ben Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula, majd 2014-ben Madjar Tibor, Major Imre és Kőhegyi Csaba.

A szűkített listára is több magyar alkotás felkerült már: 1969-ben Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk, 1975-ben Makk Károly Macskajáték, 1976-ban, a legjobb animációs rövidfilm kategóriájában Jankovics Marcell Sisyphus, 1979-ben Fábri Magyarok, 1981-ben Szabó Bizalom, 1984-ben Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Jób lázadása, 1986-ban Szabó Redl ezredes és 1989-ben Hanussen című filmje. Az elmúlt évtizedben pedig Kis Hajni Szép alak (2016) és Freund Ádám Földiek (2017) című rövidfilmje (a Diák-Oscar versenyében), majd 2018-ban Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje került a kitüntetés közelébe.

Az Oscar története során számos magyar származású, de nem Magyarországon alkotó személy is elnyerte már az arany szobrot. Az egyik legismertebb közülük Kertész Mihály, aki négy korábbi jelölés után 1944-ben a Casablancáért vehette át a legjobb rendezőnek járó díjat. A magyar szülők gyermekeként New Yorkban született George Cukor szintén négy korábbi jelölés után a My Fair Lady rendezéséért kapta meg 1965-ben.

Az operatőrök között három magyar származású művész is találunk. John Alton (Aldan János) a film noirok világának avatott kezű mestere egy színes filmért, az Egy amerikai Párizsbanért (r: Vincente Minnelli, 1952) kapta meg a díjat. Ernest Laszlo (László Ernő) 1966-ban a Bolondok hajója (r: Stanley Kramer) fényképezéséért vehette át, ezen kívül életében még hétszer jelölték a díjra. Az amerikai film képi világát megreformáló operatőrök egyike, Zsigmond Vilmos rögtön az első jelölését díjra váltotta: 1978-ban a Harmadik típusú találkozások (r: Steven Spielberg) fényképezéséért tüntették ki, később még háromszor kapott jelölést.

Az írók között is sok a magyar csengésű név: Herczeg Géza 1938-ban, a Zola életéért (r: William Dieterle) kapta meg a szobrot a Legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában. A Legjobb eredeti forgatókönyv díja 1941-ben a John S. Toldy néven író Székely Jánosé lett (Vágyak a viharban, r: Mitchell Leisen), 1943-ban pedig Emeric Pressburgeré, azaz Pressburger Imréé (A negyvenkilences szélességi fok), aki a rendezővel, Michael Powell-lel Anglia legkiemelkedőbb alkotópárosaként vált ismertté. 1950-ben Robert Pirosh kapta a Legjobb forgatókönyvért járó Oscart a Csatatér (r: William A. Wellman) című filmért.

Max Steiner zeneszerzőt huszonnégy filmért jelölték a díjra, amit háromszor el is nyert: 1936-ban A besúgó (r.: John Ford), 1943-ban az Utazás a múltból (r.: Irving Rapper) és 1945-ben a Mióta távol vagy (r: John Cromwell) zenéjéért. Rózsa Miklóst tizenhét alkalommal jelölték és szintén három film – Elbűvölve (r.: Alfred Hitchcock, 1946), Kettős élet (r: George Cukor, 1948), Ben Hur (r: William Wyler, 1960) – zenéjének megkomponálásáért vehette át az Oscart.

William S. Darling, azaz Sándorházi Vilmos Béla hét jelölésből háromszor nyert (Kavalkád, r: Frank Lloyd, 1934; Bernadette dala, r: Henry King, 1944; Anna és a sziámi király, r.: John Cromwell, 1947).

Paul Groesse látványtervezőt összesen tizenegyszer jelölték, a Büszkeség és balítélet (r: Robert Z. Leonard, 1941), Az őzgida (r: Clarence Brown, 1947) és a Kisasszonyok (r: Mervyn LeRoy, 1950) első színes feldolgozásáért kapta meg a szobrot.

Vincent Korda A bagdadi tolvaj (r: Michael Powell, Ludwig Berger, Tim Whelan, producer: Alexander Korda) látványvilágáért kapott díjat 1941-ben.

Marcel Vertès, azaz Vértes Marcell 1953-ban a Moulin Rouge (r: John Huston) című filmért a legjobb látvány és a legjobb jelmez díját is elnyerte.

Alexandre Trauner, vagyis Trauner Sándor, a francia lírai realizmus filmjeinek miliőjével híressé vált, ekkor Amerikában alkotó látványtervező is megkapta az Oscart: 1961-ben a Legénylakás (r: Billy Wilder) embertelenséget sugárzó irodabelsőivel nyert.

Joseph Kisht ötször jelölték, végül a Bolondok hajója (r: Stanley Kramer) látványvilágáért kapta meg a díjat 1966-ban.

Ifj. Emil Kosat a Kleopátra (r: Joseph L. Mankiewicz, 1964) vizuális effektjeiért tüntették ki.Elek Zoltán 1986-ban a Maszk (r.: Peter Bogdanovich) című filmért kapott díjat a Legjobb smink kategóriában.

Dave Gould, azaz Guttmann Dezső 1936-ban a Broadway Melody (r: Roy Del Ruth) és a Csalj meg, drágám! (r: Del Ruth) című filmek táncjeleneteinek megalkotásáért elnyerte a Legjobb táncrendezésért járó Oscart. Érdekesség, hogy a díjat csak háromszor, az 1936-os, 1937-es és 1938-as gálán adták át, később megszűnt.

Életműdíjjal tüntették ki 1944-ben George Pal animációs rendezőt (Marczincsak György Pál), 1949-ben Adolph Zukort (Zukor Adolf), 1979-ben King Vidort és 1986-ban Paul Newmant, aki 1994-ben a Jean Hersholt Jótékonysági Díjat is elnyerte.

Az egyetlen magyarországi születésű színész, aki Oscart nyert, Paul Lukas (Lukács Pál), aki 1944-ben, az Őrség a Rajnán (r: Herman Shumlin) című filmben nyújtott alakításáért vehette át a díjat. A legjobb férfi főszereplő díját rajta kívül még olyan ismert, magyar felmenőkkel is rendelkező színészek kapták meg, mint Paul Newman (A pénz színe, r: Martin Scorsese, 1987) és Adrien Brody (A zongorista, r: Roman Polanski, 2003). Legjobb női mellékszereplőként kapta meg a díjat Goldie Hawn (A kaktusz virága, r: Gene Saks, 1970) és Rachel Weisz (Az elszánt diplomata, r: Fernando Meirelles, 2006).

Az elmúlt évtizedekben a legjobb dokumentumfilmért járó szobrot három magyar gyökerekkel rendelkező alkotó is elnyerte: Pressburger unokája, a skót Kevin Macdonald (Egy nap szeptemberben, 2000), Elizabeth Chai Vasarhelyi (Mászókötél nélkül, 2019) és Steven Bognar (Amerikai nyár, 2020).

További képek az Oscars.org oldalon:

Kertész Mihály 1944 
Rózsa Miklós 1946 
Rózsa Miklós 1960
George Cukor 1965