Szívügye a régi filmek megmentése – Martin Scorsese 80 éves

2022.11.16.

November 17-én nyolcvanéves Martin Scorsese, a legkülönfélébb műfajokban alkotó Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer, napjaink filmművészetének egyik meghatározó alakja. 

A New York olasz bevándorlók lakta részében született Scorsese asztmája miatt kiskorában az utca helyett a mozikban töltötte idejét. Papnak készült, és bár végül a film kedvéért otthagyta a szemináriumot, műveiben tetten érhető a hívő katolikus szellemiség. Rendezőként mindig saját útját járta, így folyamatosan szembesült a dilemmával: hogyan maradhat szuverén egyéniség, miközben eleget tesz a producerek elvárásainak. Sajátos megoldásként afféle mesteremberként dolgozott megrendelésre is, majd a gázsiból leforgatta "saját" filmjeit.

Számos alkotását önéletrajzi elemek inspirálták, sokat foglalkozott az Amerikába kivándorolt olaszokkal, az európai művészfilmek és a klasszikus hollywoodi mozi hatása egyaránt tetten érhető munkáiban.


Névjegyét 1973-ban az Aljas utcák című filmmel tette le, ebben már együtt dolgozott Robert De Niróval, egyik kedvenc színészével, akivel összesen nyolc filmet forgatott. 1974-ben következett az Alice már nem lakik itt, amelynek címszerepéért Ellen Burstyn Oscar-díjat nyert. Az igazi áttörést a Taxisofőr hozta meg számára: a vérfürdőbe torkolló film egy álmatlanságban szenvedő, ezért éjszakai sofőrként dolgozó vietnámi veteránról szól; a főszerepekben emlékezetes alakítást nyújtott Robert De Niro és a 12 éves prostituáltat alakító Jodie Foster.

1978-ban a legendás The Band együttes búcsúkoncertjéről forgatta Az utolsó valcert, minden idők egyik legjobb koncertfilmjét. Később is vonzódott a zenéhez, így készített filmsorozatot a bluesról, dokumentumfilmet Bob Dylanről (No Direction Home), George Harrisonról (Living in the Material World) és a Rolling Stonesról (Shine a Light).


Érdekesség, hogy 1987-ben ő rendezte Michael Jackson Bad című videoklipjét; a hosszabb verzió 18 percig tartott, a tévékben a rövidebbet játszották.

Fekete-fehérben forgatta az 1980-as Dühöngő bikát Jake La Motta profi bokszoló tündökléséről és bukásáról, a szerep kedvéért De Niro fél évig edzett, s csaknem húsz kiló izmot szedett magára. Scorsese legnagyobb vihart kavart alkotása az 1988-as Krisztus utolsó megkísértése, amelyben a hívő katolikus rendező vívódó, emberi Krisztust állított a néző elé, aki a kereszten Mária Magdolnáról hallucinál. A jelenet miatt a katolikus egyház vallásgyalázónak minősítette a filmet.

Maffiatémát boncolgat a Nagymenők (1990) és a Kaszinó (1995) is: ezekben a felszín a ragyogás, a pénz és a gyönyörű nők, a mélyben azonban morális fertő rejlik, amely a hősök pusztulását okozza. 1991-ben újraforgatta A rettegés foka című thrillert, amelyben egy börtönből szabadult bűnöző tartja sakkban egykori ügyvédjét és annak családját. Ezután néhány kevésbé sikeres alkotás következett; a dalai láma életéről készült, látványos Kundun című 1997-es filmeposz iránt a nézők kevés érdeklődést mutattak, a kínai kormány viszont a kitiltotta a rendezőt. Negyedszázadig dédelgette a világváros születését megéneklő New York bandái ötletét, a 2002-re elkészült film azonban a sztárparádé és a számtalan jelölés ellenére egyetlen Oscar-díjat sem kapott. A különc milliárdos Howard Hughes életét feldolgozó Aviátort 2004-ben tizenhárom Oscarra jelölték, de "csak" hatot nyert el, és csak egy (a legjobb női mellékszereplő) tartozott a fontosabbak közé.

Scorsese a filmörökség megmentéséért

A világhírű rendező nagyon sokat tesz a világ filmörökségének megmentéséért is. 2007-ben Word Cinema Foundation néven alapítványt hozott létre, amelynek célja a régi, sokszor elfeledett, rossz állapotú, de értékes archív filmek megőrzésének és restaurálásának támogatása. Az alapítvány több tucat filmet újított fel és mutatott be szerte a világon, filmmegőrzéssel kapcsolatos oktatási projekteket is szervez, sőt DIY megőrzési tanácsokkal is szolgál.

A World Cinema Foundation finanszírozásával valósult meg 2010-ben a Scorsese által nagyra becsült magyar származású filmrendező, André de Toth (Tóth Endre) Két lány az utcán című, 1939-ben készült filmjének restaurálása is, a magyar filmarchívum közreműködésével.

2001-ben a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége, a FIAF (amelynek 2019 óta az NFI – Filmarchívum igazgatója, Ráduly György is elnökségi tagja) filmmegőrzési tevékenységért díjat adott át neki, 2015-ben pedig a film szülővárosában, Lyonban vehette át a Lumière-díjat a Thierry Frémaux által vezetett Lumière Fesztiválon.

Scorsese és a magyarok

Az alábbi két videóban Scorsese arról beszél, hogy milyen nagy hatással volt rá André de Tóth (azaz Tóth Endre) és Jancsó Miklós. Az interjúk a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megbízásából jöttek létre Cannes-ban, 2010-ben. A vágott videók az NFI – Filmarchívumban készültek 2022-ben:

A rendező üzletileg és szakmailag legsikeresebb vállalkozása végül A tégla lett, amelyért 2007-ben átvehette az Oscar-díjat. A hongkongi ötleten alapuló filmben a maffiafőnök a rendőrség maffiaellenes csoportjába, a zsaruk viszont hozzá építenek be fedett ügynököt: az izgalmas történet végén szinte mindegyik főszereplő meghal. 2009-ben Viharsziget címmel thrillert készített, majd leforgatta a Gengszterkorzó című televíziós sorozatot, amelyért Emmy-díjat nyert. A 2011-ben a mozikba került A leleményes Hugo című háromdimenziós családi kalandfilmjéért Golden Globe-díjjal tüntették ki, s a legjobb film és a legjobb rendező kategóriában is jelölték az Oscarra.

2013-ban egy parádés szereposztású tőzsdethrillerre vállalkozott A Wall Street farkasa címmel, olyan sztárokkal, mint Leonardo DiCaprio – akivel ez volt Scorsese ötödik közös munkája –, valamint az Oscar-díjas francia Jean Dujardin és Matthew McConaughey.

2016-ban megvalósította huszonöt éve dédelgetett álmát, és leforgatta a Némaság című filmjét, amelyben újra elővette már ismert és szüntelen visszatérő motívumait a hitről, szenvedésről, kételyről és Jézus alakjáról. Két portugál jezsuita misszionárius (a filmben Andrew Garfield és Adam Driver), mentoruk, Ferreira atya (Liam Neeson) nyomába erednek, hogy kiderítsék, mi történt vele Japánban a legnagyobb keresztényüldözések idején és vajon valóban megtagadta-e hitét a szenvedések között. Filmjének premierjét a Vatikánban tartották több száz jezsuita pap előtt.

Az ír című alkotását tíz kategóriában – őt rendezőként kilencedszer – jelölték az Oscar-díjra, de egyetlen szobrocskát sem nyert. Érdekesség, hogy a több évtizedet átfogó alkotásban a szereplőket digitálisan megfiatalították.

Bár saját bevallása szerint kényelmetlenül érzi magát a kamera másik oldalán, Scorsese színészként feltűnt Robert Redford Kvíz-show című filmjében, bérgyilkosként saját, Aljas utcák című filmjének utolsó jelenetében, a Taxisofőrben pedig utasként, a Cápamese című rajzfilmben egy karakternek kölcsönözte hangját.

Ő volt az executive producere Mundruczó Kornél Pieces of a Woman, valamint Evolúció című filmjének.

Munkássága során a többi közt megkapta a brit filmakadémia BAFTA-díját, az Amerikai Filmintézet Életműdíját, a Cecile B. DeMille-ről elnevezett Golden Globe-életműdíjat, a francia César-, a japán Praemium Imperiale-, a spanyol Asztúria hercegnője-díjat, a Grammy- és az Emmy-díjat, és több nemzetközi filmfesztivál életműdíját. Tavaly decemberben jelentették be, hogy egykori alma matere, a New York-i Egyetem Martin Scorsese Intézetet hoz létre.