120 Most Wanted

A magyar film megszületésének 120 éves évfordulója alkalmából a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum széleskörű kutatást indít a hazai filmtörténet elveszett kincseinek megtalálására. Ezek a művek pótolhatatlan értéket és nemzeti kulturális örökségünk fontos részét képezik, ezért megőrzésük és hozzáférhetővé tételük kiemelt küldetésünk. 

2021-ben a magyar filmtörténet 120 éve alatt készült filmalkotások több mint egyharmadát (!) még mindig elveszettként tartjuk számon.

A nyersanyag sérülékenysége miatt és a történelem viharaiban az eredeti kópiák sokszor elpusztultak, eltűntek, esetleg csak töredékesen maradtak ránk. A legtöbbet soha nem fogjuk már eredeti teljességében látni, azonban ma is megesik, hogy padlásokról, pincékből, gyűjtemények mélyéről olyan tekercsek bukkannak fel, amelyek szerencsésen megmaradtak és érdekesek lehetnek a kortárs nézőknek is. Az utolsó órában járunk ahhoz, hogy ezeket a folyamatosan pusztuló értékeket felleljük és megmentsük az utókor számára, ehhez kérjük a hazai és nemzetközi közösség segítségét. Az alábbi listában a 120 legkeresettebb filmet mutatjuk be az 1901 és 1944 közötti időszakból, és elmondjuk azt is, hogy miért lenne különösen fontos megtalálni őket. A válogatásban különböző műfajok, korai némafilmek és hiányzó hangosfilmek egyaránt szerepelnek, jól érzékeltetve, hogy milyen sokszínű is az „elveszett magyar filmtörténet”. 

Az elveszett filmek listája Balogh Gyöngyi filmtörténész kutatásai alapján és a Hangosfilm.hu anyagainak felhasználásával készült.

Amennyiben az alábbi filmekkel kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik, esetleg tippet tudna adni ahhoz, hogy hol keressük őket, kérjük, írjon az alábbi e-mail címre. Minden segítséget nagyon köszönünk!

Leadkép: Mesék az írógépről, 1917 (forrás: NFI)

Rendezés:
Időrendben Cím szerint
Némafilm Hangosfilm

Idegen utakon

Apáthy Imre, 1944. Egy orvosnő karrierje Tolnay Klárival a főszerepben.

Zörgetnek az ablakon

Sipos László, 1944. Egy szépreményű orvos a magánszanatórium helyett falura megy dolgozni.

Egy nap a világ

Vaszary János, 1944. A világháborús időszak legendás melodrámája.

Annamária

Hamza D. Ákos, 1943. Szörényi Éva, egy lány két szerepben.

Legény a gáton

Bán Frigyes, 1943. A régi filmburleszkek szellemét idéző vígjáték.

Anyámasszony katonája

Ráthonyi Ákos, 1943. Fordulatos vígjáték, amelyben egy elkényeztetett úrifiú katonának áll.

Haláltánc

Kalmár László, 1942. Szenvedélyes film egy kamaszlányról, aki táncosnő szeretne lenni.

Intéző úr

Podmaniczky Félix, 1942. Keserédes történet egy tehetséges táncosnőről és lányáról.

Szép csillag

Jelinek Imre, 1942. Móricz Zsigmond regényének sokat kritizált filmváltozata.

Szakítani nehéz dolog

Martonffy Emil, 1942. Békebeli filmvígjáték háborús időkből.

Mátyás rendet csinál

Bán Frigyes, 1940. Akció a Napsugár üdülő megmentésére.

Te vagy a dal

Rodriguez Endre, 1940. Egy fiatal énekes megtalálja a hangját és a szerelmét.

Jöjjön elsején

Ráthonyi Ákos, 1940. Egy szemtelen pénzbeszedő kisasszony kalandjai Pesten.

Vadrózsa

Balogh Béla, Pásztor Béla, 1939. Zenés vígjáték kiváló színészgárdával.

Álomsárkány

Pünkösti Andor, 1939. Modern stílusú vígjáték erős társadalomkritikával.

Zúgnak a szirénák – Szárnyas dandár

Csepreghy Jenő, 1939. Az első magyar repülőfilm a háborúra készít fel.

Érik a búzakalász

Gaál Béla, 1939. Egy angol lány és egy olasz fiatalember ismerkedése a magyar kultúrával.

Nem loptam én életemben

Balogh Béla, 1939. Kedves bohózat egy feltételezett ékszerrablás körül.

Fehérvári huszárok

György István, 1939. Erdélyi Mihály vidám operettjének filmváltozata.

Hölgyek előnyben

Martonffy Emil, 1939. Átöltözős zenekari vígjáték a Van, aki forrón szereti előtt húsz évvel.

Borcsa Amerikában

Keleti Márton, 1938. A film egy részét eredeti helyszínen, New Yorkban forgatták.

Megvédtem egy asszonyt

Ráthonyi Ákos, 1938. Egy ártatlan sörözésből válás, majd házasság lesz.

Nehéz apának lenni

Keleti Márton, 1938. Egy talált kisfiú galibát okoz a lányiskolában egy francia film magyar feldolgozásában.

Beszállásolás

Szlatinay Sándor, 1938. Katonavígjáték, amelynek hősnőjét a ragyogó Szeleczky Zita alakítja.

Magdát kicsapják

Vajda László, 1938. A sikeres vígjáték, női karakterekkel a középpontban.

Pergőtűzben!

Ágotai Lajos, 1937. Háborús szerelmi dráma eredeti harctéri felvételekkel.

Mária nővér

Gertler Viktor, 1937. Drámai film egy szerelmi háromszögről Szörényi Évával, Jávor Pállal és Svéd Sándor operaénekessel.

Viki

Keleti Márton, 1937. A vidéki kúriák világa és sok jó zene a bihari Rómeó és Júlia történetében

Rád bízom a feleségem

Vaszary János, 1937. Vidám komédia remek színészekkel és sok muzsikával.

Pusztai szél

Székely István, 1937. Betyártörténet Jávor Pállal a festői magyar pusztán.

Zivatar Kemenespusztán

György István, 1936. Francia stílusú szenvedélyfilm egy véletlen baleset következményeiről.

Forog az idegen

Pásztor Béla, 1936. Budapest egy skót szemével.

Halló, Budapest

Vajda László, 1935. Egy vidéki lány énekes karriert csinál a rádióban.

Rotschild leánya

Gaál Béla, 1934. Könnyed komédia egy házasodni vágyó magyar milliomoslányról.

Mindent a nőért!

Gaál Béla, Cziffra Géza, 1934. Hacsek és Sajó mozikalandja három komikus epizóddal.

Búzavirág

Székely István, 1934. Egy lovasbaleset következményei és egy szerelmes lány kettős szerepben.

A bor

György István, 1933. Gárdonyi Géza művének adaptációja, amely Amerikába is eljutott.

Iza néni

Székely István, 1933. Egy tanítónőből revüsztár lesz, Fedák Sári első hangosfilmjében.

Bogárorfeum

Kató-Kiszly István, 1932. Kató-Kiszly István, a magyar animáció úttörőjének egyetlen hangos színes egyedi rövidfilmje.

Filléres gyors

Gaál Béla, 1932. Egy szegény fiatal pár találkozása egy magyar származású amerikai milliomossal.

Rongyosok

Gaál Béla, 1925. Bajor Gizi kettős szerepben a bohém vándorkomédiásokról szóló vígjátékban.

A csodagyerek

Korda Zoltán, 1924. A főszerepben Lubinszky Tibor, a korszak tehetséges gyereksztárja.

Fehér galambok fekete városban

Balogh Béla, 1923. Szívbe markoló dráma a nagyvárosi nyomorról.

A lélek órása

Balogh Béla, 1923. Főszerepben Lóth Ila, a magyar Mary Pickford.

Drakula halála

Lajthay Károly, 1923. A világ első Drakula-filmje.

Egri csillagok

Fejős Pál, 1923. A magyar irodalom egyik legnépszerűbb regényének első filmes adaptációja.

A corneville-i harangok

Forgács Antal, 1922. Gaál Franciska első filmje.

Vita Nova / Galathea

Balogh Béla, 1922. Szerelem a francia forradalom idején.

A bilincsbevert folyam

Gerőffy I. Béla, 1922. Egy tehetséges mérnök mindent elkövet, hogy megzabolázza a vad folyót.

Lúdas Matyi

Deésy Alfréd, 1922. A furfangos libapásztor történetének első filmes feldolgozása.

A levágott kéz I-II.

Lajthay Károly, 1921. Egy londoni detektív kalandos esete egy levágott női kézzel.

Veszélyben a pokol

Balogh Béla, 1921. Bizarr szatíra, amelyben Belzebub, az ördög, megpróbálja visszaszerezni elveszített szarvait.

Hétszáz éves szerelem

Garas Márton, 1921. Lebilincselő kalandfilm, amelyben feltámasztanak egy hétszáz éve halott lovagot.

New-York Express kábel

Garas Márton, 1921. Amerikai stílusú kalandorfilm tolvajokkal, diplomatákkal és riporterekkel.

A megbűvöltek

Gál Gyula, Gál László, 1921. Dosztojevszkij misztikus elbeszélésnek filmadaptációja.

Vörösbegy

Gaál Béla, 1921. Vörösbegy, a vöröshajú, félszemű kalandor a magyar filmtörténet egyik legeredetibb szélhámosa.

Az egér

Gellért Lajos, 1921. Gaál Franciska meghódít egy magányos francia márkit.

Sugárka

Balogh Béla, 1921. Remekül fényképezett némafilm zenészekről és zenéről.

Farsangi mámor

Garas Márton, 1921. Szerelmi háromszög történet Lenkeffy Icával a főszerepben.

Fekete tulipán

Korda Sándor, 1920. Egy tulipánszerető holland a török szultán udvarában.

A 111-es

Korda Sándor, 1920. Egy japán bűvész és egy magyar báró barátsága és tragédiája.

A bostonville-i kaland

Fenyő Emil, 1920. Fordulatos bűnügyi film izgalmas üldözésekkel és szórakoztató félreértésekkel.

A kétarcú asszony

Bolváry Géza, 1920. Mattyasovszky Ilona kettős szerepben alakítja az előkelő hölgyet és a züllött apacslányt.

A lélekidomár I-II.

Garas Márton, 1920. Nagyszabású adaptáció Jókai Mór népszerű regényéből.

Névtelen vár I-II.

Garas Márton, 1920. Jókai Mór meséje a Magyarországon rejtőző francia hercegnőről

Pán

Fejős Pál, 1920. Fejős Pál első filmje Claire Bauroff német táncosnővel a főszerepben.

A dada

Damó Oszkár, 1920. Sötét tónusú naturalista dráma Bródy Sándor színművéből.

Gyermekszív

Balogh Béla, 1920. Megható film egy testvérpárról a gyermektörténetek mesterétől, Balogh Bélától.

A masamód

Márkus László, 1920. Üde vígjáték egy kalaposlányról, aki megszökik grófi udvarlójától, hogy hivatásának hódolhasson.

Lengyelvér I-II.

Balogh Béla, 1920. Az 1920-as évek egyik legnagyobb sikere.

Jön a rozson át!

Balogh Béla, 1919. Művészi dráma egy szomorú szerelmi háromszögről.

Yamata

Korda Sándor, 1919. Egy afrikai rabszolga európai tragédiája.

A kancsuka hazájában

Fekete Mihály, 1919. Orosz témájú dráma a kolozsvári filmgyártás virágkorából.

A cigányleány

Cornelius Hintner, 1919. Egy cigánylány tragikus története Carmen Cartellierivel a főszerepben.

A bosszú

Cornelius Hintner, 1920. Carmen Cartellieri a falusi dráma főszerepében.  

A szerelem bolondjai I-II.

Carl Wilhelm, 1918. Nagyszabású Jókai-film egy asszonyról, aki csak játszik a férfiakkal.

A skorpió I-II.

Kertész Mihály, 1918. Kertész Mihály kétrészes kalandordrámája, amely megbabonázta a korabeli nézőket.

A nőstényfarkas

Garas Márton, 1918. Fedák Sári a romlott asszony szerepében.

A faun

Korda Sándor, 1918. Fantasztikus szerelmes film faunokkal, nimfákkal és emberekkel.

A császár katonái

Balogh Béla, 1918. Gyújtó hangulatú katonadráma az őszirózsás forradalom napjaiból.

A testőr

Antalffy Sándor, 1918. Könnyed vígjáték pazar díszletekkel.

Alraune

Kertész Mihály, Edmund Fritz, 1918. Egy misztikus horror, aminek bemutatását számos botrány kísérte.

„99”

Kertész Mihály, 1918. Kertész Mihály izgalmas bűnügyi filmje egy rafinált londoni detektívről.

Taifun

Lázár Lajos, 1918. Szenvedélyes történet, amelyben Kelet és Nyugat találkozik.

Hotel Imperial

Janovics Jenő, 1918. Fordulatos világháborús kémtörténet, amit még a háború befejezése előtt forgattak.

Casanova

Deésy Alfréd, 1918. Casanova történetének legelső filmes feldolgozása.

Fekete gyémántok I-II.

Carl Wilhelm, 1917. Kalandos románc a bányavidéken.

A toprini nász

Balogh Béla, 1917. Izgalmas kémfilm és szenvedélyes szerelmi történet.

A Pál-utcai fiúk

Balogh Béla, 1917. A magyar irodalom leghíresebb ifjúsági regényének első filmváltozata.

A tanítónő

Janovics Jenő, 1917. Berky Lili főszerepben a nagysikerű színdarab filmváltozatában.

A Gyurkovics lányok

Fekete Mihály, 1917. Vidám szerelmi komédia négy nővérrel és a kérőikkel.

Mesék az írógépről

Korda Sándor, 1917. Egy hivatalnoklány megtalálja a boldogságot a szerelemben és a hivatásban.

Mágnás Miska

Korda Sándor, 1917. Az örökzöld operett első filmes feldolgozása.

A senki fia

Kertész Mihály, 1917. Kertész Mihály szellemes vígjátéka minden közönséget megnevettetett.

A kuruzsló

Kertész Mihály, 1917. Egy fiatal orvos története, amit Kertész Mihály kétszer is megrendezett.

A vörös Sámson

Kertész Mihály, 1917. Kontinenseken átívelő családtörténet a testvéri szeretetről és a megbocsátásról.

Tatárjárás

Kertész Mihály, 1917. A Magyarországon különösen népszerű operettfilmek egyike.

A gólyakalifa

Korda Sándor, 1917. Babits Mihály regényének filmváltozatát Karinthy Frigyes írta.

A szerencse fia

Garas Márton, 1917. Társadalmi szatíra, melynek külföldi forgalmazása rekordbevételt hozott.

Harrison és Barrison

Korda Sándor, 1917. A legburleszkebb komédia.

Álarcosbál

Deésy Alfréd, 1917. Verdi operájának látványos feldolgozása.

Dr. Lauffen

Carl Wilhelm, 1917. Két orvos és egy halálos kór egy különösen drámai történetben.

A hattestparancsnok

Mérei Adolf, 1917. Bonyodalmak hat nővel egy betiltott bohózatban.

Liliomfi

Janovics Jenő, Korda Sándor, 1917. Az örökzöld vígjáték némafilmes verziója, amely éppúgy megnevettette a közönséget, mint később a hangosfilm.

A világ csak hangulat

Az első magyar film, amiben külföldi sztár szerepel.

Vengerkák

Balogh Béla, 1917. Pásztor Árpád nagysikerű, 1915-ben megjelent regényének adaptációja.

A dolovai nábob lánya

Janovics Jenő, 1916. Berky Lili nagyszerű játéka a népszerű színdarab adaptációjában.

A karthausi

Kertész Mihály, 1916. Báró Eötvös József regényének filmváltozata egy forradalmi korszak lobogó érzelmeiről.

A gyónás szentsége

Janovics Jenő, 1916. Janovics Jenő, a kolozsvári némafilmgyártás atyja, ebben a filmben nemcsak rendez, de játszik is.

A fekete szivárvány

Kertész Mihály, 1916. Szívbemarkoló dráma egy vak anyáról, amelyben valószínűleg már premier plant is alkalmaztak.

A farkas

Kertész Mihály, 1916. Filmtrükk segítségével Várkonyi Mihály színész egyszerre három alakban is megjelenik.

Az ezüst kecske

Kertész Mihály, 1916. A később Michel Curtiz néven világhírűvé váló Kertész Mihály filmje a később Victor Varconi néven világhírű Várkonyi Mihállyal a főszerepben.

Barlanglakók

Damó Oszkár, 1916. Realista dráma paraszti környezetben.

Lyon Lea

Korda Sándor, Pásztory M. Miklós, 1915. A csodarabbi lánya és egy orosz herceg találkozik az első világháború árnyékában.

Bánk bán

Kertész Mihály, 1915. Az első magyar történelmi film.

A kölcsönkért csecsemők

Kertész Mihály, 1915. Kertész Mihály remek vígjátéka külföldön is a nézők kedvence lett.

A háromszáz éves ember

Fiatal magyar arisztokraták szereplésével készült készült fantasztikus film a magyar repülés ügyének támogatására.

Kató-Kiszly István néma trükkfilmjei

Kató-Kiszly István, 1914-1921. A magyar animáció úttörőjének 1914 és 1919 között készített papírkivágásos trükkfilmjei.

Sárga csikó

Félix Vanyl, 1913. Egy magyar népszínmű, ami öt kontinensen sikert aratott.

A dollárkirály leánya

Janovics Jenő, 1913. A film fontos társadalmi jelenséggel, a kivándorlással foglalkozik.

A táncz

Az első megrendezett, játékfilmes elemeket tartalmazó magyar filmalkotás.