Andy Vajna szivarvágója és szivartartó doboza #91
Amikor elképzeljük Andy Vajnát, Churchillhez hasonlóan valószínűleg őt is szivarral a szájában látjuk magunk előtt. Nem is véletlen, hogy 2019. január 20-án bekövetkezett halála után a fiumei úti sírhelyét a koszorúk és csokrok mellett szivarokkal is díszítették a néhai producer előtt tisztelgők.
Ezt a szivarvágót és dedikált szivardobozt (vagy szakszóval humidort) Andy Vajna 2002-ben a szivargyártás egyik legnagyobb mai alakjától, személyesen Daniel Marshalltól kapta ajándékba.
Marshall nem akármilyen köröknek szolgáltatja termékeit: 1982 óta nem csak számos színész, zenész és divattervező – köztük Marlon Brando, Arnold Schwarzenegger, a Tiffany vagy a Cartier ékszerüzletek – kedvelt márkája, de több volt amerikai elnök, II. Albert monacói herceg és a brit királyi család is rá esküszik. Andy Vajna pedig Hollywood szivar-kedvelő elitjéhez tartozott, így szinte elkerülhetetlen volt barátságuk.
Vajna András 1956-ban, 12 évesen egyedül menekült Kanadába, és csak pár évvel később, Los Angeles-ben találkozott újra családjával. Filmes tanulmányait a Kaliforniai Egyetemen kezdte, majd félbeszakította, és saját lábán próbált megállni a szórakoztatóiparban. A hetvenes években alapította meg első eredményes filmes cégét, a Panasia Films Limitedet Hong-Kongban, innentől pedig szinte egyenes út vezetett a hollywood-i siker felé.
1982-től az American Film Marketing Association alapítójaként és elnökeként, producer társával, Mario Kassarral karöltve olyan sikerfilmek létrehozásában vett részt, mint a Rambo-sorozat, Az emlékmás, a Jákob lajtorjája és az Angyalszív. Hét évnyi termékeny együttműködés után Vajna eladta saját részét a Kassarral közösen felépített cégének, és elindította saját produkciós stúdióját, a Cinergi Productions Inc.-t, ahol többek között a Halott város, a Die Hard széria harmadik része, A skarlát betű, és a Nixon megszületett – ez utóbbi négy Oscar-jelölést kapott. Az egyik leghíresebb és legjövedelmezőbb Cinergi-film az 1996-os, részben magyarországon forgatott Evita volt, amely három kategóriában nyert Golden Globe-díjat.
A 2000-es évek elején korábbi üzleti partnerével, Kassarral ismét olyan további nemzetközi és hazai sikerfilmeket finanszírozott, mint az Én, a kém és a Terminátor 3: A gépek lázadása. Az 1956-os magyarországi forradalmat bemutató Szabadság, szerelem című romantikus dráma 2006-ban az egyik legnépszerűbb film volt a magyar mozikban.
Neki köszönhetjük az InterCom filmforgalmazó céget, 2011-től pedig filmügyi kormánybiztosként fellendítette a hazai filmgyártást: kezdeményezésére jött létre a Magyar Nemzeti Filmalap, a mai Nemzeti Filmintézet elődje. A Filmalap nemzetközi pályára állította a magyar produkciókat – a Saul fia 2015-ban elnyerte a cannes-i filmfesztivál fődíját, valamint a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-, majd Oscar-díjat is. Vajna kormánybiztosi tevékenysége alatt született még a Kincsem, a BUÉK, és a szintén Oscar-jelölt Testről és lélekről is.
Élete utolsó éveiben is gondoskodott arról, hogy Magyarország felzárkózzon a 21. századi, nemzetközi szinthez mind gyártási, restaurálási és bemutatási szempontból is. Vajna indította el a nemzeti filmörökség felújításának szisztematikus, hosszútávú programját, valamint a Filmarchívum épületének teljes körű korszerűsítését.
2020-ban, Andy Vajna halála után egy évvel megalakult a Magyar Nemzeti Filmalap utódintézménye, a Nemzeti Filmintézet, és Káel Csaba filmügyi kormánybiztos irányításával, az elődje által lefektetett alapokon megindult a magyar filmfinanszírozási rendszer további bővítése és a magyar filmgyártás infrastrukturális fejlesztése, és a nemzetközi kapcsolatok további ápolása.
A Variety 2017-ben Andy Vajnát a szórakoztatóipar 500 legbefolyásosabb embere közé sorolta.
