Egy kellemesnek induló mozizást sok minden elronthat. Legyen szó bosszantó zacskócsörgésről, rágcsálásról, nem kívánatos ételszagról, vagy akár tüsszögésről, köhögésről. Mindezek megzavarhatják a film felhőtlen élvezetét, de ennél súlyosabb hatásuk is lehet – gondoljunk csak a gyorsan terjedő, egészségünket fenyegető fertőzések lehetőségére. Az elmúlt években megtapasztalhattuk, milyen fontosak az egészségügyi rendelkezések, amelyek természetesen a szórakoztatóiparra is nagy hatással voltak.

A pandémia alatt a mozikban rendszeresített tisztasági szokások azonban egyáltalán nem újszerűek – a mozitulajdonosok kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a közönség kulturált, tiszta környezetben szórakozhasson. Bár az 1900-as évek elején a mozgókép még inkább a munkásosztály kedvelt időtöltése volt, az 1920-as évektől az igényesebb középosztály is elkezdett moziba járni. És ahogy a modern mozit a koronavírus hátráltatta, a 20. század elején is számtalan súlyos betegség pusztított (egyik társadalmi réteget sem kímélve), amelyek elleni megelőzési mód akkoriban még korlátozott mennyiségben volt csak elérhető. Magyarországon éppen ezért kiemelkedő újítás volt Takács Károly találmánya, a ma megszokott légfrissítő spray-k elődje: a Nettolin Művek által gyártott kézi légfertőtlenítő készülék.

Ez az 1920-as években forradalminak számító, tiszta rézből készült pumpaszerű eszköz egy speciális, vízzel hígított baktériumölő folyadék porlasztásával tisztította meg a levegőt. Nemcsak hazánkban, de külföldön is hamar nagy sikernek örvendett, és keresett exportáru lett. A Pázmány Tudományegyetem tanára, és törvényszéki hites vegyész, Dr. Andriska Viktor által folytatott vizsgálatok és szakvéleményezése igazolták a szer és az eszköz hatékonyságát, nemcsak általános légfrissítés céljából, de különböző légúti betegségek legyőzése érdekébene egyaránt:

A több méretben kapható eszközt és hozzá tartozó speciális folyadékot kezdetben a Nettolin Művek Budapest Trefort utca 7. szám alatti boltjában lehetett beszerezni – később azonban a hatalmas üzleti sikernek köszönhetően országszerte több drogériában és patikában is elérhetővé vált, de előjegyzett rendelésre is meg lehetett vásárolni, körülbelül 125-200 ezer koronáért, majd az új pénznem bevezetése után 200 pengőért (ez ma nagyjából 14-18 ezer forintnak felel meg). Békés megyében a tuberkulózis fertőzések aránya már a századforduló óta a legmagasabb volt egész Magyarországon, így Takács Károly cégtulajdonos például egy gyulai fodrászüzletben létesített nagy készletű lerakatot, valamint vett fel több száz rendelést termékére.

A könnyen beszerezhető, hatékony Nettolin hamarosan magánlakások, irodák, szanatóriumok, iskolák, színházak és persze mozik kedvelt fertőtlenítőszere lett. A harmincas évekre a vállalat bővítette kínálatát, és egy hasonló elven működő növénypermetező folyadékot mutatott be, amely szintén rendkívül népszerűnek bizonyult.

"Perolin – Nettolin nem hasonló. Felperes keresetében kéri az alperes részére 1924. évi július hó 23-án a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 47.087. sz. alatt lajstromozott „Nettolin" szóvédjegy törlését. Kérelmét azzal indokolja, hogy ő 1919. évi január hó 27-én „mindennemű fertőtlenítő, pormentesítő szerek és eszközök, mindennemű vegyészeti cikkek" védelmére 34.857. sz. alatt a „Perolin" védjegyet lajstromoztatta be, míg alperes 1924. évi július hó 23-án „fertőtlenítő folyadék" védelmére a „Nettolin" védjegyet lajstromoztatta [...] Az alperes a „Nettolin" szóvédjeggyel a felperes gyárában eltanult és „Perolin" név alatt forgalomba hozott fenyőillalot felperes ügyfelei között terjeszti, akik nem tudván megkülönböztetni, hogy melyik fenyőillatról van szó, azt hiszik, hogy a felperesnél készült Perolin fenyőillatot veszik [...] A szembenálló két védjegy hasonlóságára vonatkozólag előadja, hogy az „olin" végződés mind a kettőben megvan ugyan, de levegőtisztítószernek „olin" vagy „farm" végződésű szóval való megjelölése a forgalomban általánosan szokásos. A két szóvédjegy gyökét vizsgálva, megállapítja, hogy az egyiknél a „per", a másiknál a „netto" képezi a gyököt és így mindkét szónak más az értelme és más a hangsúlya, tehát sem a fogalom, sem a szó azonossága nincs meg [...] Minthogy pedig az alperesi és a felperesi védjegy között a hasonlóság a fent előadottak folytán fenn nem forog, ennélfogva felperest keresetével el kellett utasítani és mint pervesztést az alperesnek okozott költség (5,000.000 kor.) megfizetésében az 1895. évi XLI. te. 6. §-a alapján marasztalni kellett." (Iparjogi szemle, 1926 / 4. szám)

Bár az ügy pontos végkifejlete kétséges, az biztos, hogy mind a két cég rendkívül sikeres volt működésük során, és jelentős nyomot hagytak a magyar egészségügyben. Legyen szó otthoni takarításról, munkahelyi légfrissítésről, vagy az olyan szórakozóhelyek higiéniájának fenntartásáról és illatosításáról, mint például a fénykorukat élő mozik, ez az egyszerű, de praktikus találmány nemcsak a mai légfertőtlenítés megalapozásához járult hozzá, de figyelemre méltó módon javította a kora 20. század mindennapjainak tisztaságérzetét és a betegségek elleni védekezés hatékonyságát.

  KŐ – relikviák, filmes vonatkozású tárgyak, hagyatéki különlegességek