Egy békés, fehér családi asztal valahol az idők mélyén. Mint egy elfelejtett ikon szereplői, úgy elevenednek meg az ősi zsidó ima és egy ünnep töredékes hangjai között: a Mózes-arcú Nagyapa, a három fiútestvér �közöttük Apa � aki majd a történet egyik főszereplője lesz. A magyar történelem egyik legsötétebb korszakában vagyunk. (Zsidótörvények, üldözés 1938). Az Apa részben a családi üzlet egyik látogatójának hatására egy nagy terv végrehajtásába kezd. A terv lényege a �saládi fajnemesítés� azaz az eljövendő utódok érdekében, tiszta árja fajú családot kell létrehozni. Közvetítéssel megismerkedik egy német lánnyal. A találkozás valódi szerelemre lobbantja a fiatalokat. Ettől kezdve az Apa és a német lány számára az élet próbatételek sorozata. A házasság útjába akadályként állnak a törvények és a hivatalok. Végül egy sötét templomban sor kerül az esküvőre. Nemsokára kitör a háború. Ettől kezdve a film fő helyszíne egy sarki üzlet, ami lassan jelképes helyszínné válik. Miként Noé bárkája fogadja be az állandóan érkező vándorokat, �rokonokat és menekülőket � akik mindannyian mintha családtagok lennének. A film utolsó harmadában a hangsúly a családtagok egyéni életútjára terelődik. 1956. Az Apa legkisebb fia, egy elszabadult villamoson rohan a �zabadságba� A bátyja elbúcsúzik, hogy egy szép napon visszatérjen egy idegen országból. A Nagyapa utolsó kérése, hogy halála után a szívét szúrják át. Az Anya egy fehér kórházi ágyon elalszik, és visszatalál a gyermekkori német kisvárosba. A film utolsó képe a �erti álom� ahol mint egy fináléban minden szereplővel még egyszer, utoljára találkozunk.