Ki ne érezte volna már úgy egy adott pillanatban, rövid vagy hosszabb élete során, hogy ki kell lépnie meg-szokott környezetébõl. El kell bújnia a világ elõl. Menekülni a múlt elõl, saját maga elõl és a jelenbõl egyaránt. Eltûnni a föld színérõl. A 20 év körüli Bulcsú életében is elérkezett ez a pillanat.

A film a mese és a valóság speciális keveréke lent, a föld alatt. Történet egy furcsa fiatalemberrõl, Bulcsúról, az ellenõr társakról, akik egytõl-egyig szeretnivaló figurák, egy rivális ellenõr brigádról, a sínezésrõl - és talán a szerelemrõl, az újra-kezdésrõl.

Az utasok és a jegyellenõrök jól ismert drámai, de legtöbbször komikus viszonyáról. A metróvezetõség embereirõl, akiknek mindennél fontosabb az utasok metróba vetett hite, és ezért mindent meg is tesznek. Egy idõrõl-idõre feltûnõ figuráról, a Gyalogkakukkról, aki magát az Utazók Felszabadítása Társaság tagjának tartja, és ezért állandóan lefújja az ellenõröket, hogy azok heves izgalmak közepette üldözni kezdjék õt a folyosókon, peronokon, mozgólépcsõn, persze eredménytelenül. Bár egyszer...
És itt van Béla, a bukott mozdony-vezetõ, aki ugyanolyan otthon van ebben a kitaszított világban, mint Bulcsú. És Szofi, a lánya, akibe beleszeret Bulcsú azonnal, mégha a nagy õ mackó jelmezbe is bújt. De köztük van egy árnyék, egy gyilkológép. Senki sem tudja ki õ. Talán csak Bulcsú. Végül következik a westernfilmekbõl jól ismert, a legvégsõ, a mindent eldöntõ csata, Jó és Rossz között.

A 2003-as év legnézettebb magyar mozifilmje