Államalapító István királyunk halála (1038) utáni fél évszázad pogány lázadásai, idegenek elleni harcai, az utódlásért folytatott küzdelmek kimerítették az országot. Nem működött a jogrend, a folyamatos politikai és erkölcsi züllés István király önálló állama megszűnésével fenyegetett. Az István ellen lázadó és általa megvakíttatott Vazul elűzött gyermekei, András és Béla után a már gyermekkorában megkoronázott Salamon (András fia), német segítséggel király lett, de a kialakult helyzeten nem tudott úrrá lenni. Unokatestvérei, Géza és László hercegek (Béla fiai) segítségével az egyesült magyar seregek még visszaverték a kunok támadását (1068), de Salamon ármánykodása miatt a belső megosztottság testvérháborúba torkollott. Géza és László győzött Salamon ellen (1074), majd a Bizáncból kapott koronával Gézát királlyá koronázták.
A szentéletű Géza király rövid uralkodása alatt az ország egységét nem tudta megteremteni, ez a feladat öccsére, Lászlóra várt, aki bátyja 1077-ben bekövetkezett halála után követte őt a trónon (1077). László háromszor is törvénykezett, a szigorú rend betartásával megfékezte az indulatokat, a pápa oldalára állva ügyesen egyen- súlyozott az egyházi és német befolyás között. Példamutató módon visszanyúlt nagyapja megvakíttatója, István király politikai örökségéért, akinek 1083-ban szentté avatását kezdeményezte. László egyesítette a bátyjának küldött görög abroncskoronát az István király fejét is érintő felső, latin koronával, ezáltal megteremtette a Szent Koronát, az ezeréves magyar államiság jelképét. Már a kortársak Elegantissimus rexnek, mások Lovagkirálynak nevezték. Népszerűsége egyre növekedett, személyével kapcsolatban legendák egész sora keletkezett. Legnagyobb nézettséget elért film 2001-ben