A bolond gránátalmafa

(1999, játékfilm, 35mm, fekete-fehér, 89 perc)
Első játékfilm

Úgy száz évnek előtte Niko elaludt. Mellette Vano állt. Egyszerre csak látni kezdték a világot. Látták a tegnapi bánatot itt, a másnap szomorúságát amott, míg a távolban magányuk remegett. Nagy köveket láttak gondolattal tele, köveket szerelemmel tele, követ boldogsággal tele, félelemmel és féltékenységgel tele, követ üres kövekkel tele. Néha felnőttek és néha meghaltak. Látták a pillanatot egy faág mögött; a nappalokat, amint éjszakáikat keresték; az éveket, amint távoli ösvényekre heverednek. Látták a végtelen mezőkön szunnyadó, pipázó századokat. Niko néha faág volt, Vano levél, amint sárgán és ráncosan aláhull. Felkapta őket a szél. Láttak egy várost. Egy udvart. Gyönyörű nőket és fura alakokat. Egy baktató fotográfust és... és meglátták kedvenc, bolond fájukat. S talán látni fognak egy képet, amelyen lassan megmozdul, élni kezd és meghal újra minden...

Ha hibát, pontatlanságokat talál, kérjük, jelezze a nfi@nfi.hu email-címen, ahol az adatbázissal kapcsolatos egyéb észrevételeit is szívesen várjuk!

Hazai mozibemutató:
1999

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem